Haracsony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haracsony (Horitschon)
Haracsony címere
Haracsony címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Felsőpulyai járás
Rang mezőváros
Alapítás éve 1425
Polgármester Peter Heger (SPÖ)
Irányítószám 7312
Körzethívószám 02610
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség 1909 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 239 m
Terület 18,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Haracsony  (Ausztria)
Haracsony
Haracsony
Pozíció Ausztria térképén
Koordináták: é. sz. 47° 35′ 00″, k. h. 16° 33′ 00″
é. sz. 47° 35′ 00″, k. h. 16° 33′ 00″
Haracsony weboldala

Haracsony (németül Horitschon, horvátul Haračun) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Tartalomjegyzék

Fekvése[szerkesztés]

Felsőpulyától 12 km-re északra fekszik. Alsópéterfa tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

Haracsony története az i. e. 1. századig, a kelta korszakig nyúlik vissza, amikor már szőlőt termesztettek és bort termeltek a területén. A bortermelést a rómaiak is folytatták.

A mai települést 1425-ben "Poss. Harachan" néven említik először, a lánzséri uradalomhoz tartozott. Neve a szláv "hrascani" (= tölgyerdőben lakók) szóból származik. A településnek egykor vámja is volt. Templomát 1500 előtt építették és Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után horvátokat telepítettek be. 1683-ban a Bécs elleni török hadjáratban újra elpusztult. 1696-ben építették Haracsony mai templomát és alapították újra plébániáját is.

Vályi András szerint " HARACSON. Haricsán. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 2/4 mértföldnyire, határja középszerű, terem búzája, árpája, rozsa, bora nem terem, erdeje elég van, réttye kevés, piatza jó." [2]

Fényes Elek szerint " Haracson, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 1 1/4 mfd. egy dombon, 618 kath. lak., s paroch egyházzal. Majorsági birtoka nem közöltetett; a lakosok birnak 305 h. házhelyet, 1102 h. középszerü szántóföldet, 100 hold rétet. Van egy névtelen patakja. Birja h. Eszterházy." [3]

1910-ben 938, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. 1983-ban mezővárosi rangot kapott.

Nevezetességei[szerkesztés]

Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1696-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés