Doborján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Doborján (Raiding)
Raiding-Franz-Liszt-Geburtshaus-(100411).jpg
Liszt Ferenc szülőháza
Doborján címere
Doborján címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Felsőpulyai járás
Rang mezőváros
Alapítás éve 1425
Polgármester Markus Landauer (ÖVP)
Irányítószám 7321
Körzethívószám 02619
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség 835 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 253 m
Terület 13,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Doborján  (Ausztria)
Doborján
Doborján
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 33′ 58″, k. h. 16° 31′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 58″, k. h. 16° 31′ 53″
Doborján weboldala
Liszt Ferenc szülőháza
A zeneszerző szülóházának bejárata. (Így válik Liszt Ferenc német zeneszerzővé?)

Doborján (németül Raiding, horvátul Rainof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban, Felsőpulyától 12 km-re északra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban emberi település állt. Ezt bizonyítják az itt talált kőbalták, agyagedények, bronzból készült ékszerek. A Krisztus előtti első században kelták, majd később rómaiak foglalták el a vidéket. A népvándorlás idején germán népek, majd avarok, szlávok éltek itt.

1425-ben "Dobornya" néven említi először oklevél. Neve szláv eredetű, jó vidéken lakókat jelent. Német neve a szintén szláv eredetű „rudnik” szóból származik, mely az ószláv „ruda” (= érc) főnévre vezethető vissza és a környéken előforduló érclelőhelyekkel kapcsolatos. A lánzséri váruradalomhoz tartozott, majd a Nagymartoni grófok birtoka volt. Később Oláh Miklós esztergomi érseké, a 17. századtól pedig az Esterházy családé volt. A határvidéken fekvő falu népe az évszázadok során többször szenvedett idegen hadak pusztításaitól. 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban a török hadak kíséretében pusztító tatárok dúlták fel. A 16. században az elpusztult lakosság helyére horvátokat telepítettek be. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc hadak pusztították, 1809-ben pedig francia seregek szállták meg.

Vályi András szerint " RAJDING. Német falu Sopron Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy, és Illésy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lókhoz közel, mellynek filiája, Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire, határja nagyobb részént téres, és közép termékenységű, vagyonnyai is meglehetősek, erdeje jeles, második osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint " Doborján, németül Reiding, horvát falu, Sopron vmgyében, Sopronhoz délre 2 mfd. 650 kath. lak. Van 1014 h. szántóföld, 141 h. rétje, 159 kapa szőleje, s 1000 h. uradalmi nyir, tölgy, fenyőfa erdeje. Földje középszerű. Birja h. Eszterházy, s a helység 24 urb. telekből áll." [3]

1910-ben 928, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Liszt Ferenc szülőháza, ma emlékmúzeum. Az épületet, mely az egykori kastély keleti szárnyát képezte 1587-ben gunyafalvi Szeged György építtette, bejárata felett az ő családi címere látható. Az egykor szalmával fedett épület kezdetben ló, szarvasmarha és juhtartásra szolgált. A 17. század közepén az építtető veje Illésy János felújíttatta és átépíttette. Tőle vásárolta meg a majorral együtt 1805-ben Esterházy Miklós herceg. Itt az egykori tiszttartói házban született a nemesvölgyi származású Liszt Ádám fiaként 1811-ben a nagy zeneszerző. A házat utolsó tulajdonosa Dr. Esterházy Pál 1971-ben múzeum céljára Doborján községnek ajándékozta, amely koncerttermet építtetett melléje. A számos kiállítási tárgy között látható a medence, amelyben Lisztet megkeresztelték, és a mester halotti maszkja is. Tárlókban, üvegszekrényben, a falakon függve képek, kották, kéziratok, emléktárgyak vannak kiállítva.
  • A patak partján levő parkban áll a nagy zeneszerző 1967-ben felállított fehér márvány mellszobra, Ricardo Bremer alkotása.
  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1675 és 1680 között épült. 1927-ben régi tornya helyett újat építettek. Régi orgonája és keresztelőmedencéje ma a Liszt múzeumban látható.
  • Nepomuki Szent János templom előtt álló szobra 1743-ban készült.
  • A Paul Ibyről elnevezett téren áll a püspök emlékműve.
  • Az első világháborús emlékművet 1936-ban emelték, 1964-ben újat állítottak.
  • A Međugorjei Szűzanya szobra.
  • A település közepén nagy szőlőprés áll, mely az itteni szőlőtermesztés nagy hagyományaira emlékeztet.
  • A Doborján és Haracsony között álló nagy fakeresztet 1993-ban Paul Iby püspökké szentelésének emlékére emelték.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évente ősszel Liszt Ferenc műveiből összeállított koncerteket rendeznek a szülőház mellé épített modern hangversenyteremben.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Doborján központja