Alsórámóc-Répcefő
| Alsórámóc-Répcefő (Unterrabnitz-Schwendgraben) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Kerület | Felsőpulyai járás | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Wilhelm Heißenberger (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7371 | ||
| Körzethívószám | 02616 | ||
| Forgalmi rendszám | OP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 652 fő (2008)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 314 m | ||
| Terület | 13,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 27′ 15″, k. h. 16° 22′ 30″ | |||
| é. sz. 47° 27′ 15″, k. h. 16° 22′ 30″ | |||
Alsórámóc-Répcefő (németül Unterrabnitz-Schwendgraben, horvátul Donji Ramac, gradistyeiül: Dolnji Ramac) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Felsőpulyától 14 km-re délnyugatra a Répce partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A mai település egykor két önálló község, Alsórámóc és Répcefő volt.
Rámóc települést 1279-ben „villa Rebca” néven említik először oklevélben. A 14. század végén és a 15. század elején a „Rabchafey” azaz Rábcafőy család birtoka volt. Később több nemesi családnak, így a kirchschlagi Pottendorfer, a monyorókeréki Ellerbach, az alsólászlói Tábor családnak, valamint a lánzséri váruradalomnak is voltak itt birtokai. Ezután az Inkey és az Esterházy családok birtoka volt. 1772-ben már plébániája volt, templomát 1800-ban építették.
Vályi András szerint „RÁMOCZ. Rabnicz, Alsó, és Felső Rámocz. Két falu Sopron Vármegyében, földes Ura Felső Rámocznak H. Eszterházy; Alsónak pedig Inkey Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Sopronhoz négy mértföldnyire, határbéli földgyeik hegyesek, és néhol soványak, vagyonnyaik középszerűek, fájok, erdejek van, harmadik osztálybéliek.” [2]
Fényes Elek szerint „Alsó-Rámócz, németül Unter Rabnicz, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz dél-nyugotra 4 mfd., 55 kath. lak., paroch. egyházzal. Határa sovány, hegyes. Van 15 egész telke. F. u. hg Eszterházy.” [3]
Répcefő első írásos említése 1398-ban történt „Rapchafey” alakban, családnévként. 1434-ben „Rapchafeu”, 1438-ban „Repezefew”, 1496-ban „Repczefew, Alsorepczefew, Felsewrepczefew” néven említik a korabeli oklevelekben. A „Rabchafey” azaz Rábcafőy család ősi birtoka volt, majd a 15. század végén a monyorókeréki Elderbachoké. A 17. századtól az Esterházy családé volt.
Vályi András szerint „SVENTGRÁBEN. Német falu Sopron Várm. földes Ura Inkey Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ramóczanak szomszédságában, mellynek filiája; két nyomásbéli határja középszerű, leginkább gabonát termő, ’s egyebet is, szőleje nintsen, fája van erdőjéből, piatza Sopronyban négy mértföldnyire.” [2]
Fényes Elek szerint „Répczefő, németül Schwendgraben, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz dél-nyugotra 3 3/4 mfd. Ausztria szélén, 220 kath. lak., 79 5/8 hold szántófölddel, 43 h. réttel. F. u. h. Eszterházy.” [3]
1910-ben Alsórámócnak 571, többségben német lakosa volt jelentős magyar kisebbséggel, Répcefőnek , 215 túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1971-ben Alsórámóc, Répcefő és Répcebónya falvakat egy nagyközségben egyesítették, de 1991-ben Répcebónya újra önálló község lett.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Alsórámóc Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1800-ban épült.
- A falu délnyugati szélén áll az alsórámóci kastély. Az oromzatos kapuzat és az egykori felvonóhíd emelőszerkezete ma is látható. A községben minden évben itt rendezik a Répcevölgyi festőheteket. 1995-ben az alapítás 25. évfordulójára művészeti naptár is jelent meg a Répcevölgy településeiről.
- 2003-ban Alsórámócon egy kora középkori életet bemutató falumúzeumot alapítottak. A falu felett lévő fenyves melletti ártéri területen osztrák régészek az ásatások során talált épületek mintájára eredeti formájukban öt vályogtöméses, földbe süllyesztett lakóházat építettek fel. Láthatók itt az étkezéshez, a pihenéshez szükséges berendezések, de a mesterségek kialakulása előtti bőrkikészítés, a kovácsolás, a szövés-fonás, a kenyérsütés, a főzés kellékei, no meg korabeli fegyverek is.
- Répcefő temploma.
- Szentháromság-oszlop.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Imburgenland.at
- Tourist-net
- Meinreise.at
- Magyar katolikus lexikon – Alsórámóc
- Alsórámóc-Répcefő az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- A középkori falumúzeum honlapja
- Középkori falu Burgenlandban
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
- ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||

