Récény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Récény (Ritzing)
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Felsőpulyai járás
Rang község
Alapítás éve 1229
Polgármester Walter Roisz (ÖVP)
Irányítószám 7323
Körzethívószám 02619
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség 872 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Récény  (Ausztria)
Récény
Récény
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 36′ 41″, k. h. 16° 29′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 41″, k. h. 16° 29′ 47″
Récény weboldala

Récény (németül Ritzing, horvátul Ricinja) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőpulyától 18 km-re északra a Soproni-hegység déli lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a német Ritzo személynév -ing képzős származéka. Magyar neve a németből való.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1229-ben említik először. Egykori vaslelőhely, Lánzsér várához tartozott. 1424-től a Garai család birtoka, 1425-ben "Poss. Ryczyngh" alakban szerepel egy oklevélben. Római katolikus temploma román kori eredetű, a 15. században, majd 1640 és 1647 között átépítették.

Vályi András szerint " RICZING. Német falu Sopron Várm., földes Ura Hg. Eszterházy Uraság; lakosai katolikusok, fekszik Haratsonynak szomszédságában, Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; hegyes határja 2 nyomásbéli, leginkább rozsot, búzát, árpát, zabot, ’s a’ pohánkát is megtermi; szőleje, réttye tsekély, erdeje elég vagyon." [2]

Fényes Elek szerint " Riczing, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz 1 1/2 mfd., dombon, 848 kath. paroch. templommal. Határa hegyes völgyes és sovány. Majorsági birtoka nem tudatik; a lakosság bir 791 hold szántóföldet, és 182 hold rétet. Van két patakja. Tulajdonos h. Eszterházy Pál." [3]

1910-ben 1434, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi román kori eredetű, a 15. században gótikus, majd 1640 és 1647 között barokk stílusban építették át. A román kori részletek maradtak fenn a hajó északi falának kváder falazatában. Gótikus a szentély és a hajó egy része. A kősisakos négyzetes barokk torony és a főoltár 17. századi. Lőréses védőfallal körülvett ősi temető övezi. A templom előtt az udvaron 1705-ben készített kereszt áll Mária és Szent János apostol mellékalakjával.
  • A falu felső részén álló Szent Rozália kápolna 1732-ben épült, oromzatán Madonna-szobor áll. Berendezése barokk.
  • Az iskola mellett álló Mária-oszlop a 18. században épült, tetején Immaculata-szobor áll, mellékalakjai Szent Sebestyén és Szent Rókus.
  • Ilona akna (Helenenschacht) ma Récény településrésze. A 19. század közepén nyitották, barnaszenet bányásztak itt. 1895 és 1902 között népiskola is működött itt. Később az államhatár elvágta Brennbergbányától, véglegesen 1959-ben hagyták el. Ma környéke szép és csendes erdővel borított táj távol a világ zajától.
  • A récényi tófürdő egy fürdésre is alkalmas pihenőhely.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]