Bronz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bronz csigakerék egy hajtóműházban.

A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése. Legelterjedtebb, a köznapi nyelvben egyszerűen bronznak nevezett változata az ónbronz, ahol az ötvözőanyag az ón, azonban ehhez az alaphoz lehet adni például arzént, alumíniumot és egyéb fémeket is. Az arzénbronz az ókorban gyakran okozott mérgezést. Ennek állít emléket Vulcanus, a sánta kovácsisten. Kemény fém, számos ipari felhasználása létezik, már a civilizáció hajnalán is használták, a bronzkor erről az anyagról kapta a nevét. Jóllehet a réz és az ón elvileg előfordulhat egy helyen, ritkán bányászható egymás közelében a két érc, ezért a bronz jelenléte valamiféle kereskedelemre utal. Egyes elméletek szerint az ónhiány okozta a korszak végét, és adta át helyét a vaskornak.

A legkorábbi ónbronz leletek az i. e. negyedik évezred végéről származnak, a mai Irán területéről.

A bronz szinte minden tulajdonságában előnyösebb a színvasnál. Ellenállóbb a korrózióval szemben és alacsonyabb hőfokon formálható, alkotó elemeinek viszonylagos ritkasága folytán azonban a bronztárgyak mindvégig drágák, afféle luxuscikkek maradtak – a vas viszont a földkéreg ötödik leggyakoribb eleme, és mihelyst sikerült érceiből (hematit, limonit) kohósítani, tömegek ellátását, felfegyverzését tette lehetővé.

Gépiparban csapágycsészék, fogaskerekek, csigakerekek és csőszerelvények készülnek belőle, ekkor csekély ónt, 4-5% mangánt és általában kis mértékben vasat tartalmaznak.

Szabványos magyar ipari bronzféleségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öntészeti bronzok jól önthető, szilárd, kopásálló, jól csúszó szerkezeti anyagok. Az alakítható bronzok szilárd, a fárasztó igénybevételnek ellenálló ötvözetek. A bronz hideg és meleg megmunkálása nehezebb, mint a sárgarézé, de korrózióállóbb a sárgaréznél. A bronz tengervízálló és ellenáll a szerves savaknak is. A bronzok családjába tartoznak a vörösötvözetnek nevezett fémek is (nevüket a színükről kapták).

Ónbronz, vörösötvözet, hulladékból tömbösített vörösötvözet összetétele és szilárdsági tulajdonságai.
Anyagminőség Bzö 12 Vöt 9 Vöt 8 Vöt 5 Vöt 4 Vöt 3 Vöt-h9 Vöt-h8 Vöt-h5 Vöt-h4 Vöt-h3
Sn % 11,5-13,5 8-10 7-9 4,5-5,5 3-4,5 2-4 9-10 7-9 4-6,5 3-4 2-3
Cu % 88,5-86,5 85,5-84,5 83-81 86-84 94-92 86-70 a többi a többi a többi a többi a többi
Pb % - - 3-4 3-5 1-2 3-6 0-2,5 3-5 3-5 0-2 2-6
Zn % - 5-6 5,5-7 5-7 1,5-2,5 9,13 3-6 4-6 5-8 1-2 8-15
Sn+Cu legalább % 99 93 88 90 97 78 - - - - -
Rm N/mm² 200 200 150 150 200 180 - - - - -
δ10 % 3 12 6 10 20 8 - - - - -
HB 80 60 70 60 50 60 - - - - -
Felhasználás csapágy,
fogaskerék,
csigakerék,
saválló
öntvény
gépszerelvény,
géprész, vasúti jármű
csapágycsésze
kemény-
forrasztású
alkatrész,
hűtőszerelés,
villamos
géprész
víz- és gőz-
armatúrák
vasúti és
kazán-
szerelvény,
csapágy
csúszó-
szerelvény,
csapágy-
csésze
gőzsze-
relvény,
szivattyú-
alkatrész,
közepes
terhelésű
csapágy
kemény-
forrasztású
alkatrész,
hűtőszerelés,
villamos
géprész
kopásnak
ki nem tett
gőzsze-
relvény
Alakítható bronzok összetétele és szilárdsági tulajdonságai.
Anyagminőség Bz 2 Bz 5 Bz 8 AlBz 5 AlBz 9
Jellemzők MSZ-710 MSZ-711
Alkotók legfeljebb Cu % 98,5-97,5 95,7-94,5 93-91,5 legalább 95 legalább 90
Sn % 1,5-2,5 4,3-5,5 7-8,5 - -
Ni % - - - - -
P % 0,3 0,3 0,3 - -
Al % - - - 5±0,5 7-10
Szilárdsági jellemző Állapot rúd cső lemez rúd rúd lemez rúd lemez rúd cső
Rm N/mm² lágy 300 - 320 - - 300 300 400 400 -
félkemény 350 - 450 380 - 420 420 500 500 500
kemény 450 400 550 500 550 500 500 550 550 550
rugókemény - - 650 630 700 650 - - - -
Különleges rugókemény - - 720 - - - - - - -
δ10 % lágy 30 - 30 - - 30 30 30 30 -
félkemény 9 - 10 9 - 15 15 12 12 12
kemény 6 6 4 5 5 7 10 5 5 5
rugókemény - - - 2 2 - - - - -
HB lágy 80 - 70 - - 70 70 90 90 -
félkemény 90 - 125 95 - 110 110 130 130 -
kemény 110 - 155 120 130 130 130 160 160 -
rugókemény - - 170 160 185 150 - - - -
Különleges rugókemény - - 195 - - - - - - -
Öntészeti aluminiumbronzok összetétele és szilárdsági tulajdonságai.
Anyagminőség Albz-ö 10 Albz-ök 9
Jellemzők MSZ-711
Összetétel % Al 8-10,5 8-10
Fe - 2-4
Ni - 0-1
Cu többi többi
Egyéb alkotók legfeljebb % Mn 0,5 0,5
Sn 0,2 0,2
Fe 1,0 -
Ni 1,0 -
Szennyezők legfeljebb % Pb 0,1 -
Zn 0,5 -
Si 0,2 0,3
As 0,5 0,05
Sb 0,5 0,05
Szilárdsági tulajdonságok Rm N/mm² 350 Homokformázásnál 400
Kokillaöntvénynél 500
δ10 % 15 10
HB 80 Homokformázásnál 90
Kokillaöntvénynél 110
Felhasználás Vegyipari öntvények,
armaturák,
kevésbé igénybevett csapágybélés
Fogaskerék,
csigakerék,
dugattyúgyűrű,
nagynyomású szivattyúalkatrész

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bronzkorban ékszereken tükrökön és szobrocskákon kívül szerszámokat és fegyvereket (kardok, tőrök, lándzsahegyek, sisak, vért) készítettek bronzból, ezek nagy részét azonban a vas és acél kiszorította. Az ókortól kezdve a bronzszobrok máig igen elterjedtek, mivel kitűnően önthető, híven követi az agyagból készült szobor minden felületi finomságát. A bronzszobrokon képződő patina azon kívül, hogy fokozza az esztétikai hatást, megvédi az alkotást a környezet romboló hatásaitól. Igen elterjedtek a bronzból készült érmék.

A bronz hagyományos felhasználási területe a harangöntés. A haranghoz 20-23% ónt tartalmazó bronzot használnak, néha kevés ezüstöt is adnak hozzá, hogy csengőbb legyen a hangja. A harangöntés technikájából fejlődött ki az ágyúkészítés. A 19. század közepéig az ágyúk túlnyomó része bronzból készült.

A gépgyártásban szelepek és más armatúrák, csapágyak, fogaskerekek és csigakerekek készülnek bronzból. Robbanásveszélyes munkahelyeken, például az olajfinomítók egyes részein csak bronzból készült szerszámokat szabad használni, mert az ütközésekor nem képződik olyan szikra, mely a robbanóképes elegyet felrobbantaná.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bronz témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a bronz címszóra a Wikiszótárban!