Bronz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A bronz a réz különféle ötvezeteinek általános elnevezése. Legelterjedtebb, a köznapi nyelvben egyszerűen bronznak nevezett változata az ónbronz, ahol az ötvözőanyag az ón. Kemény fém, számos ipari felhasználása létezik, már a civilizáció hajnalán is használták, a bronzkor erről az anyagról kapta a nevét. Jóllehet a réz és az ón elvileg előfordulhat egy helyen, ritkán bányászható egymás közelében a két érc, ezért a bronz jelenléte valamiféle kereskedelemre utal. Egyes elméletek szerint az ónhiány okozta a korszak végét, és adta át helyét a vaskornak.
A legkorábbi ónbronz leletek az i. e. negyedik évezred végéről származnak, a mai Irán területéről.
A bronz szinte minden tulajdonságában előnyösebb az színvasnál. Ellenállóbbak a korrózióval szemben és alacsonyabb hőfokon formálhatóak, alkotó elemeinek viszonylagos ritkasága folytán azonban a bronztárgyak mindvégig drágák, afféle luxuscikkek maradtak – a vas viszont a földkéreg ötödik leggyakoribb eleme, és mihelyst sikerült érceiből (hematit, limonit) kohósítani, tömegek ellátását, felfegyverzését tette lehetővé.
Gépiparban csapágyfészkek, fogaskerekek, csigakerekek és csőszerelvények készülnek belőle, ekkor csekény ónt, 4-5% mangánt és általában kis mértékben vasat tartalmaznak.
