Szerkezeti anyagok
A mindennapi élet eszközeit, építményeit, a modern műszaki létesítmények vázát, térhatároló elemeit szerkezeti anyagokból hozzuk létre. Ezek szilárd anyagok, de sokféleségük és sokoldalú fölhasználási területük miatt nehéz egységes meghatározást adni rájuk, ezért a szerkezeti anyagokat inkább fölsorolják valamilyen kiválasztott szempont szerint választott leggyakoribb típusaikkal. Csoportosításukból néhányat ismertetünk az alábbiakban.
A szerkezeti anyagok csoportosítása[szerkesztés]
A szerkezeti anyagok főbb csoportosításai az összetétel, a szerkezet, és az összetettség szerinti, de számos más csoportosítás is létezik.
Összetétel szerint[szerkesztés]
- fémek
- vasalapú fémek
- könnyűfémek
- nehézfémek
- szilikátok
- építőipari anyagok
- kerámiaipari anyagok
- üvegek
- szénláncú anyagok
Belső mikroszerkezetük szerint[szerkesztés]
Újabb csoportosítás lehet az anyagok mikroszerkezete alapján a kristályos, üveges, vagy polimeres szerkezetű anyagok köre.
A kristályos anyagok széles köre ismert, de a hétköznapi életben gyakran nem fedezhető fel a kristályos szerkezet, mivel az csak mikroszkóp alatt, a porszemcsékben látható. Például a háztartásban felhasznált gipsz is ilyen kristályos anyag. A kristálycukornak, vagy a sónak a kristályos szerkezet szabad szemmel is megfigyelhető.
Ugyanez vonatkozik az üveges szerkezetre is. A nagy méretű üveges testek anyagán szabad szemmel is megfigyelhető az áttetsző, üveges szerkezet. Számos porkészítmény is lehet azonban üveges. Az egyik holdi talajtípus, a narancs színű talaj például üveggömböcskékből áll, ezt azonban csak mikroszkópban fedezhetjük föl.
Egyszerű és összetett anyaguk alapján[szerkesztés]
Bővíti a szerkezeti anyagok felosztását, ha az összetettségüket is számba vesszük. Ennek alapján lehetnek egyszerűek, egyneműek, és összetettek.
Az összetettek körében ma már különleges jelentőséggel bírnak a kompozitanyagok. Leggyakrabban szálerősítéses formában találjuk őket műszaki tárgyainkban. Legismertebbek a vasbeton, az üvegszálas műanyagok, de régi alkalmazásuk a vályogfal, melyben szálas anyag erősíti az agyagot, és a viasszal átitatott és így vízhatlanná tett vászon is.
Irodalom[szerkesztés]
- Bárczy P. (1998): Anyagszerkezettan. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc
- Bérczi Sz. (1985): Anyagtechnológia I. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest (J3-1333)
- Bérczi Sz., Cech V., Hegyi S. (1992): Anyagtechnológia II. Egyetemi jegyzet. J4-92. 86. old. Janus Pannonius Tud. Egyetem Kiadója, Pécs.
- Bérczi Sz., Cech V., Hegyi S., Sz. Fabriczy A., Schiller I. (1995): Fölkészülés a Technológiai Korszakváltásra I. Technológiák (kísérleti tankönyv, szerk. Bérczi Sz.) Keraban K., Budapest (ISBN 963-8146-31-1 ö, ISBN 963-8146-32-X)
- Dudás I. (2000): Gépgyártástechnológia I., Egyetemi tankönyv. Miskolci Egyetemi Kiadó,
- Karapetjanc M. H., Drakin Sz. I. (1977): Az anyag szerkezete. Tankönyvkiadó, Budapest
- Kisfaludy A., Réger M., Tóth L. (2008): Szerkezeti Anyagok I. Mérnöki anyagtudomány. Budapesti Műszaki Főiskolai jegyzet. BL 299. Budapest
- Máthé J. (1979): Az anyag szerkezete. A modern kémiai fizika alapjai. Műszaki Kiadó, Budapest