Építőipar
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Az építőipar azon iparágak gyűjtőneve, melyek az épített tereket hozzák létre a társadalom számára. Számos részterületre bontható az épített tér helyzete (magas- és mélyépítészet), a közösségi terek jellege (városépítészet), a tereket és épített egységeket összekapcsoló közművek (közműépítés, műtárgyak, utak és vasutak építészete) és a kulturális jellege (műemlékvédelem) alapján is.
[szerkesztés] Építőipari alrendszerek
[szerkesztés] Alpintechnika
Olyan építészeti feladatok ellátása, amelyet a hegymászásnál használt módszerekkel lehet megvalósítani.
[szerkesztés] Árnyékolástechnika
Épületek napsugárzás elleni árnyékolását megoldó építészeti alrendszer.
[szerkesztés] Asztalosipar
Az épületek belső bútorozását végző iparág.
[szerkesztés] Belsőépítészet
Az épületek belső berendezését tervező és kivitelező iparág.
[szerkesztés] Betonépítészet
Ma már az épületek és közutak, vezetékek, hidak legnagyobb része a vasbeton fölhasználásával készül. A vasbeton a vázát alkotja az építészeti alkotásoknak.
[szerkesztés] Biztonságtechnika
A modern építészetnek berendezéseket kell elkészítenie a tűz, a vízkár, a szélkárok elkerülése érdekében. Ugyancsak ide tartozik a villámelhárítás, az elektromos biztonság kezelése is.
[szerkesztés] Burkolástechnika, szigeteléstechnika
Az épület külső és a falak belső felületét is különleges anyagokkal védik az erózió, a rongálódás ellen. Ugyancsak a burkolással illesztik az épített falat a környezethez.
[szerkesztés] Csatornaépítés
Az emberi tartózkodásra épített terek legősibb illesztése a városban a csatorna. A vízkörzés a víz bevezetését, majd a szennyvíz elvezetését jelenti. Nagy mennyiségű víz elvezetése az ókorban a mezőgazdaság számára is fontos volt. A csatornaépítészet az egyik legősibb építészeti iparág ezen a területen (mocsarak lecsapolása is ide tartozik).
[szerkesztés] Építőanyag-ipar
A bányászattól a különféle félkésztermékekig tart a különféle építőanyag-ipari ágazatok munkája, melyeket aztán az építés során fölhasználnak.
[szerkesztés] Építőgépipar
Számos gép veszi ma már körül az épülő építményeket. A daruk, szállítószalagok, betonkeverők, vagy a betont odaszállító egységek, a földmunkák gépei, mind az építőgépipar alrendszerei.
[szerkesztés] Felvonóipar
A magas épületekben a mozgást a felvonók (liftek) teszik kényelmessé. Ez az iparág nagyméretű ipari létesítményekben is fontos szerephez jut (hidak, autópályák, malmok, felhőkarcolók fölvonói).
[szerkesztés] Épületgépészeti ipar
A felvonóipar is az összetettebb épületgépészeti ipar egyik alrendszere. A belső áramlások és a környezetből odaszállított anyagok belső köröztetése, áramoltatása ebben az épületgépészeti iparban terveződik, majd épül meg. Víz, villany és gázhálózat, valamint ma már a mikroelektronikai hálózat is fontos részét alkotják az épületeket létrehozó iparágnak.
[szerkesztés] Kertészet
Az épített műtárgyakat a természeti és a városi környezetbe illeszti ez a részterület.
[szerkesztés] Klíma- és légtechnika
Az épületgépészet egyik alrendszere.
[szerkesztés] Magasépítés és mélyépítés
Különleges magasságba vagy mélységbe nyúló épített alkotások tartoznak a magasépítés és a mélyépítés iparági rendszerébe. Hidak, bányák, alagutak, tornyok építészete tartozik ebbe a körbe.
[szerkesztés] Méréstechnika
A modern, nagy értékű épületeket folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani. Az ilyen összetett mérő rendszerek ma már egy nagy értékű épületnél, üzemnél diszpécserszolgálatot igényelnek. Ennek mérőhálózatát biztosítja a méréstechnika.
[szerkesztés] Passzívház
Mind a tervezés, mind az épületgépészet nagy hatással van a passzívházra.
[szerkesztés] Fogyasztóvédelem az építőiparban
Az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesülete egy új generációs társadalmi fogyasztóvédelmi szervezet. Munkájával elsősorban az építkezőknek, lakásfelújítóknak nyújt segítséget, ahhoz hogy érdekeiket hatékonyabban érvényesíthessék.
[szerkesztés] Irodalom
- Frideczky K., Nagy T.-né (1975): Építőipari anyag- és gyártásismeret. Műszaki Kiadó, Budapest
- Széll L., Kormanik B., Moldovány Gy. (szerk.) (1963): Magasépítéstan. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest
- Bajnóczy és 13 társszerző (2000): Épületgépészet 2000. Alapismeretek. Épületgépészet Kiadó Kft. Budapest
- Gyurcsovics L.,Zöld A. (2000): Fűtéstechnika. Műegyetemi Kiadó, Budapest
[szerkesztés] Lásd még
- Bautrend
- Textil alapanyagú geoműanyagok
- Építőipari szakzsargon[1]
