Kerámia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korongozás közben (Kappadókia, Törökország)
Egy memphisi fazekas

A kerámia a görög kerameia kiégetett jelentésű szóból származik. Egykor kizárólag az agyagból, kaolinból kialakított, majd kiégetés hatására rideggé, keménnyé átalakult tárgyakat értették a kerámia alatt, manapság a szó modern definíciója értelmében kerámia minden olyan szervetlen, nemfémes, szilárd anyag, mely előállítása során jellemzően magas hőfokot alkalmaznak. Az értelmezés szerint kerámiának tekintjük az olyan oxid-, foszfát-, fluorit-, karbid-, de akár szulfidtartalmú terméket, melynek tulajdonságai és alkalmazhatósága a természetes, szilikát-alapú kerámia termékekétől lényegesen eltérhet.

A kerámiatermékek csoportosítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerámiatermékeket négy csoportra szokás felosztani:

  • szerkezeti kerámiák - téglák, csövek, kemencebélések
  • hőálló anyagok - paplanok, szigetelések
  • fazekas termékek - kőagyag-, porcelán-, cseréptermékek
  • funkcionális kerámiák - fúvókák, implantátumok, urán-oxid pasztillák

A funkcionális kerámiák osztályozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A funkcionális kerámiák tovább csoportosíthatók három alcsoportba:

Ma Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerámiaművészetből 1964-ben indult el Gmundenben a nemzetközi szimpozionmozgalom. 1969-ben volt az első szimpozion Siklóson. 1968-ban megrendezték az I. Országos Kerámia Biennálét Pécsett. Az 1970-es évektől, a Kecskeméti Kerámia Stúdió jelentette a nemzetközi kerámiaművészet élvonalának jelenlétét a magyar művészek számára. A Nemzetközi Kerámia Stúdió fontos színhelye a mai magyar kerámiaművészetnek. Az eredményekről rangos kiállítások tanúskodnak (Iparművészeti Múzeum (1995), Vigadó Galéria (1998), Kerámia Fesztivál). 1999-ben jelentős kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeum, mely az 1968 körüli termékeket ölelte fel. 2000-ben a Gödöllői Királyi Kastélyban 5 kontinens kerámiaművészetéből tartottak bemutatót.

Kerámiaművészetet a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen lehet tanulni.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon. 2. köt. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1966. Kerámia lásd 599. p.
  • Művészeti Kislexikon. Szerk. Végh János. Budapest: Corvina, 2006. Kerámia szócikk lásd 113. p. ISBN 963-13-5534-9

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerámia témájú médiaállományokat.