Hradzsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prága történelmi belvárosa
Világörökség
Prague from Klementinum.jpg
Prága a Klementinumról fotózva
Adatok
Ország Csehország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1992
Elhelyezkedése
Hradzsin  (Csehország)
Hradzsin
Hradzsin
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 05′ 22″, k. h. 14° 23′ 50″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 22″, k. h. 14° 23′ 50″
A prágai vár
Szt. György szobor (Kolozsvári Márton és György, 1373)

A Hradzsin (csehül Hradčany) Prága egyik történelmi negyede:

  • tágabb értelemben a Várnegyed, egyike a Prágát 1784-ben létrehozó négy városrésznek. A Moldva bal partján, a Kisoldal feletti dombon, a vártól északra és nyugatra elhelyezkedő, 151,47 ha területű negyed lakossága 2001-ben 2313 volt. A városrész jelenleg az 1. és a 6. kerülethez tartozik.

A történelmi nevezetességek mellett a csodálatos kilátás is a turisták egyik legfontosabb prágai célpontjává teszi. A negyed egyben az ország közigazgatási központja is; itt van a cseh parlament alsó- és felsőháza, valamint az elnöki palota, a Loreto-kápolna és számos, kevésbé ismert klasszicista, illetve barokk épület.

  • A szűkebb és használatosabb értelemben a vár és a Hradzsin két külön városrész; a Hradzsin a vártól északra és nyugatra terül el. A vár már a 9. században állt, a zömmel a szolgaszemélyzet lakhelyeiből álló Hradzsin csak 1320-ban alakult ki és kapott nevet.

Kialakulása, fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vár környékén 1320 táján telepített le jobbágyokat Luxemburgi János (1310–1346) várnagya, Dubái Berka, hogy mindenféle szolgamunkákat lássanak el a vár és lakói számára, emellett műveljék a földet, gondozzák az állatokat, őrködjenek stb. (a hradčany szó várnépet jelent). Éppen ezért a Hradzsint sokáig a várnagy (Burggraf) igazgatta.

János fia, IV. Károly (1346–1378) jelentősen megnagyobbíttatta és megerősíttette a negyedet.

A jobbágyvároskát évszázadokon át mély sáncárok választotta el a vártól: a két városrészt csak híd kötötte össze.

Az 1541. évi tűzvészben szinte az egész negyed leégett, és újjá kellett építeni. Az előkelők ekkortájt kezdték felvásárolni a Hradzsin tér és a vár közötti részeket, amiktől elkülönült a Hradzsin tértől nyugatra kialakuló, Új világnak (Nový svět) nevezett új szegénynegyed. Ezt a nevet ma az egykori negyed egyetlen, ódon hangulatú utcácskája viseli, restaurált műemlékházakkal.

1598-ban II. Rudolf adta meg Hradzsinnak a szabad királyi város rangot. 1784-ben a négy részből egyesített Prága része lett.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
  • Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1971.)
  • Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hradzsin témájú médiaállományokat.