Lednice–valticei kultúrtáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lednice–valticei kultúrtáj
Világörökség
Lednice (Eisgrub) - zámek.JPG
Lednice vára
Adatok
Ország Csehország
Világörökség-azonosító 763
Típus kulturális helyszín
Kritériumok I, II, IV
Felvétel éve 1996
Elhelyezkedése
Lednice–valticei kultúrtáj (Csehország)
Lednice–valticei kultúrtáj
Lednice–valticei kultúrtáj
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 48° 46′ 20″, k. h. 16° 46′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 20″, k. h. 16° 46′ 18″

A lednice–valticei kultúrtáj Břeclav járásban található. 1996-ban nyilvánította az UNESCO a Világörökség részévé. A kultúrtáj részei:

Lednicei kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lednicei kastély Lednice községben található Břeclav járásban a Dyje folyó jobb partján, mintegy 12 km-re keletre Mikulov várostól.

A kastély a mellette elterülő kerttel a Csehországban látható épületegyüttesek legszebbike. Lednice uradalmát 1249-ben a Lichtenstein család szerezte meg, akiknek csaknem 700 évig volt a birtokában ez a terület.

A kastély mai, neogótikus stílusú formáját a 19. századi átfogó rekonsrtukció során nyerte el. A rekonstrukció során feltárták a 16. századi reneszánsz vár alapjait, amelyhez már abban az időben nagy kiterjedésű kert tartozott. A 17. század végén nagyobb átépítésen esett át a, melynek során Domenico Martinelli híres olasz építész és Jan Bernard Fischer erlachi mester tervei alapján kapott barokk stílusjegyeket. A kastély épülete gazdag neogótikus díszítésű.

Hasonlóan pompázatos a belső terek díszítése a faragott kazettás mennyezetekkel, eredeti történelmi bútorzattal, illetve figyelemre méltó a könyvtár 630 fokos falépcsője, amely a könyvtár fölötti hálószobába vezetett, és egyetlen szeg beverése nélkül készült. A közösségi helyiségek többségében márványkandalló áll.

Park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszeresen rendbentartott lednicei várpark részlete

A kastély bal oldala mellett az 1834 -1835 években épült Pálmaház található. Az épület körül terül el a nagy kiterjedésű Lednicei várkert, amelyet a 19. század elején alakítottak ki. A parkban sok különleges fa látható, halastavak, és érdekes építmények: egy minaret 1798-ből, Jan vára – ez egy pszeudogótikus várrom-utánzat, vagy a Halászbástya. Előbbi kettő J. L. Hardmuth tervei alapján épült. A minaret 60 m magas, 1797-1802 között emelték. Jan vára a Lednicei Mezőgazdasági Múzeum halászati és ornitológiai kiállításainak ad otthont. A Halászbástya klasszicista stílusú épület, földszintjét három árkád, emeleti lodzsáját 6 oszlop osztja részekre.

Lednice halastavai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 552,5 ha területen fekvő Lednicei halastavakat 1953–ban nyilvánították természetvédelmi területnek, figyelemreméltó vízimadár állományának köszönhetően. A védett terület négy halastóból áll, melyeket a Včelínk patak köt össze. A legnyugatibb tó a Nesyt (Éhség) nevet kapta. 302 hektáros felületével ez a legnagyobb tó Moráviában. A többi tó adatai:

  • Hlohovecký 67 ha
  • Prostřední (Középső tó) 47 ha
  • Mlýnský (Malom-tó), más néven Apollo 86 ha

Még két halastó tartozik a védett területhez, melyek a kastélykertben találhatók:

  • Zámecký (Kastély tó) 42 ha
  • Podzámecký (Kastély alatti tó) 12 ha

A lednicei halastavak nemcsak madárviláguk, hanem az itteni egyedülálló láp miatt is védettek.

Lednice halastavait a középkorban hozták létre a történelmi Morávia és Alsó-Ausztria közötti határvidék mocsaras területén. A Nesyt tó eredetileg nagyobb volt, és a Výtopa (Áradás) nevű kisebb tó is hozzá tartozott, ami ma már nem esik természetvédelem alá. Az eredeti Nesyt tó déli és keleti partja földrajzi határvonalat jelentett, amelyek körbezárták a Hlohovecký , a Prostřední és a Mlýnský tavakat. Csehország területén nem ez a legjeletősebb madárélőhely. Számos madárfaj fészkel itt, de a területet inkább csak költésre, és pihenőhelynek használják. A halastavak partjait nád- és kákafélék szegélyezik. Az Éhség (Nesyt) nevű tó közelében előfordulnak sóstói virágok. A tavakat körülvevő vízinövényeket kertészek gondozzák, és számos egzotikus fajjal egészítik ki.

Valtice[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valtice (németül Feldsberg) a Délmorva országrészben található város, mintegy 8 km-rrel nyugatra Břeclav járási várostól. Területe 4785 hektár, lakosainak száma 3671 fő. A város történelmi központja műemlékvédelem alatt áll.

A város részei:

  • Valtice
  • Úvaly

Történeti áttekintés A várost a 12. század folyamán a püspökök népesítették be, 1391 és 1945 között a Lichtenstein család birtokában volt, ezidő alatt a város és környéke Lednice városával együtt európai jelentőségnek örvendett. 1920 – ban csatolták Valticét Csehszlovákiához, ekkor Mikulov politikai járáshoz tartozott. A csatolás előtt Alsó-Ausztria része volt a város.

Nevezetességek a városban és környékén

  • Valtice vára – a város terének területén található. Az eredetileg gótikus vár a 13. század során reneszánsz stílusban épült újjá, később Morávia legjelentősebb barokk stílusú világi épülete lett. Mai formáját 1643 -1730 között D. Martinelli tervei alapján alakították ki. A „Salla terena” az erlachi J- B. Fischer alkotása. A vár három lépcsőházas, négyszárnyú épület, istállókkal, lovaglótérrel, galériával, rokokó színházzal és kocsiszínnel. A reneszánsz időszakból két szögletes torony maradt fenn, melyekből szűk mellékszárnyak nyílnak. A főépülettel együtt ezek zárják körül a díszudvart. A várépület homlokzata gazdagon díszített, az épület középső részét a tornyok és a bejárati kapu teszik hangsúlyossá. A vár gazdagon kialakított enteriőre egészen a 18. századig változott.
  • A Várkertet 1727-ben telepítették, D. Girard tervei szerint. A 19. század elején bővítették a kertet. A park ma 14,6 ha területű, benne 22 tűlevelű és 63 lombhullató fafaj él.
  • Szűz Mária mennybemenetele templom – korai barokk épület, amelyet a korábbi székesegyház helyére építettek 16311671 között J. Carlone, G. G. Tencalla és O. Erna építészek. A falak és a boltívek gazdag stukkódíszítésűek.
  • Újreneszánsz városházaJ- Drexler építész alkotása 1887 -1889-ből.
  • Pestisoszlop1680
Pestisoszlop
  • Oszlopcsarnok (Rajsna) – a Homole csúcsán magasodó kilátó, kb. 1,5 km-re a város fölött. 1817-1823 között emelték J- Popellack építész tervei alapján, a schönnbrunni oszlopcsarnok mintájára. Panoráma nyílik innen Mikulovtól a Pavlovi hegyekig, Lednicére, és a Morva mezőkre.
  • Rendezvous (Diana szentélye) -1810-1812 között J. L. Hardtmuth tervei alapján épült romantikus, római triumf-boltozatot utánzó erdei épület mintegy 1,5 km-re Valtice várától.

Hlohovec[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hlohovec község Břeclav járásban található, 1285 lelket számláló község Dél-Morvaországban. A községről szóló első írásos emlék 1570-ből ismert. Helyi látnivalók:

A környék nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Břeclav: vadaskert, zsinagóga, břeclavi kastély
  • Bulhary: barokk belsejű gótikus templom
  • Podivín: Nemzeti park, Szent Cirill és Metód kápolna
  • Přítluky: szent Markéta templom
  • Rakvice: Nepomuki szent János szobor, kriptogrammal díszített barokk kereszt
  • Velké Bílovice: fazekasboltok, szőlőskertek

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cikk a cseh nyelvű Wikipédia cikkeinek fordítása (a hivatkozásokat lásd: interWiki).

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lednice–valticei kultúrtáj témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lednice–valticei kultúrtáj témájú médiaállományokat.