Csiliznyárad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csiliznyárad (Ňárad)
Csiliznyárad16.JPG
A csiliznyáradi katolikus templom
Csiliznyárad címere
Csiliznyárad címere
Csiliznyárad zászlaja
Csiliznyárad zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Rang község
Polgármester Miklós Dénes
Népesség
Teljes népesség 651 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 10,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csiliznyárad  (Szlovákia)
Csiliznyárad
Csiliznyárad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 50′ 12″, k. h. 17° 36′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 12″, k. h. 17° 36′ 36″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csiliznyárad (szlovákul Ňárad, korábban Topoľovec, illetve Čiližský Ňárad) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csiliznyárad a Csilizközben fekszik, Dunaszerdahelytől 18 km-re délre, 113 méteres tengerszint feletti magasságban, a bősi vízierőmű alvízcsatornájának közelében. Csaknem teljesen egybeépült a szomszédos Szappal. A falu nyugati szélén folyik a Határ-kanális (Chotárny kanál).

Csiliznyáradon keresztülhalad a Bőst (7 km) Medvével (7 km) összekötő 506-os út. Mellékút köti össze Csilizpatassal is.

Északnyugatról Bős, északkeletről Balony, délkeletről Medve, délről és délnyugatról pedig Szap községekkel határos.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1934-ben 11 gólyafészket tartottak nyilván, 1954-ben 8-t, 1968-ban 3-t, 1974-ben 5-t, 1984-ben 6-t, 1988-ban ismét 5-t.[2] A faluban ma 6 gólyafészket tartanak nyilván, ebből a főút mentén található egy fészek és 3 alátét, további egy alátét és egy fészek található az egyik mellékutcában, ahol 2013-ban is fészkeltek a gólyák.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1468-ban a Dóczy család birtokaként említik.

A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott.

Vályi András szerint "NYÁRAD. Magyar falu Győr Várm. földes Urai G. Illésházy, és több Nemes Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csilizközben, Győrhöz 2 mértföldnyire, igen jó határja két nyomásbéli, és bőven terem mindenféle gabonát, lent is jót, erdeje, réttye kevés."[4]

Fényes Elek szerint " Nyárad, magyar falu, Győr vmegyében, a Csiliz közben, 348 kath., 70 ref. lak., kik közt számos nemesek találtatnak. Szénája annyi terem, hogy Poson városának is adhat-el. Lakosai jó csikókat nevelnek. A néhai gr. Illésházy szarvai urad. tartozik. Ut. p. Győr."[5]

1997-ben megjelent: Végh Ferenc által írt Csiliznyárad c. könyv, melyben a helységnév kialakulásától az 1996-os Önkormányzati képviselőkig nagyon sok minden található. (Pecsétek, nemzetségek, vízszabályozás, dűlőnevek, növény- állatvilág, lakó- gazdasági épületek,foglalkozások, leventék, intézmények, templomok, hagyományok, stb.)

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 659, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

1921-ben 732 lakosa volt, ebből 664 volt (90,7%) magyar, 45 (6,1%) pedig szlovák nemzetiségű.[6]

2001-ben 616 lakosából 586 magyar (95,1%) és 28 szlovák (4,5%) nemzetiségű volt. Ugyanekkor 529 római katolikus és 65 református vallású lakosa volt a falunak.[6]

2011-ben 651 lakosából 602 magyar és 38 szlovák volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1929-1933 között épült.[7]
  • Szűz Mária szobrát, mely a templomkertben áll, 1847-ben emeltette Sebő Ferenc.
  • A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található.
  • Szent János útmenti szobrát 1995-ben újították fel.
  • A községháza előtt áll a kitelepítettek és meghurcoltak emlékkopjafája, melyet 1992-ben állították.
  • Az 1886-ban állított útmenti feszület jelenleg (2008 november) rossz állapotban van.

Oktatás, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községben négyosztályos magyar tannyelvű alapiskola és könyvtár működik.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1938. április 8-án Csicsay Alajos író, pedagógiai szakíró[8].
  • Itt született és itt hunyt el Színi Sebő Alajos 48-as honvédezredes, aki a Tápióbicskei csatában Reidesel császári ezredest párbajban megölte, sírja a temetőben látható. Jókai Mór róla formálta Baradlay Richárd alakját A kőszívű ember fiai című regényében.
  • Itt élt és nevelkedett Győrbe településéig Végh Ferenc (1931-2009) (anyja neve: Szini Sebő Anna) iró, sport- és helytörténet kutató

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Stollmann András 1990: Populačná dynamika bociana bieleho (Ciconia ciconia) na Žitnom ostrove. In: A. Štollmann (zost.): Ciconia '88 – Zborník referátov z odborného seminára konaného 28.-29. júna 1988 v Komárne. Bratislava, 46-53; Richard Pomichal 1984: A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) elterjedése a dunaszerdahelyi járás területén. Csallóközi Múzeum - Múzeumi Híradó VIII, 52-62.
  3. bociany.sk
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. 
  6. ^ a b A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig
  7. http://www.foruminst.sk/index.php?p=lexikon&t=a&xp=&w=&MId=&Lev=&Ind=9&P=index,hu,#top
  8. Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiliznyárad témájú médiaállományokat.