Csiliznyárad

A csiliznyáradi katolikus templom

Csiliznyárad címere

Csiliznyárad zászlaja

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Nagyszombati

Járás

Dunaszerdahelyi

Rang

község

Polgármester

Miklós Dénes

Népesség

Teljes népesség

651 fő (2011)^[1] +/-

Népsűrűség

62 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

113 m

Terület

10,45 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Csiliznyárad

Pozíció Szlovákia térképén

Koordináták: é. sz. 47° 50′ 12″, k. h. 17° 36′ 36″

é. sz. 47° 50′ 12″, k. h. 17° 36′ 36″

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csiliznyárad (szlovákul Ňárad, korábban Topoľovec, illetve Čiližský Ňárad) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése [szerkesztés]

Csiliznyárad a Csilizközben fekszik, Dunaszerdahelytől 18 km-re délre, 113 méteres tengerszint feletti magasságban, a bősi vízierőmű alvízcsatornájának közelében. Csaknem teljesen egybeépült a szomszédos Szappal. A falu nyugati szélén folyik a Határ-kanális (Chotárny kanál).

Csiliznyáradon keresztülhalad a Bőst (7 km) Medvével (7 km) összekötő 506-os út. Mellékút köti össze Csilizpatassal is.

Északnyugatról Bős, északkeletről Balony, délkeletről Medve, délről és délnyugatról pedig Szap községekkel határos.

Élővilága [szerkesztés]

Gólyafészek 2012-ben

A faluban 6 gólyafészket tartanak nyilván, fészkelésről azonban nincs adat. Ebből a főút mentén található egy fészek és 3 alátét.^[2]

Története [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1468-ban a Dóczy család birtokaként említik.

A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott.

Vályi András szerint "NYÁRAD. Magyar falu Győr Várm. földes Urai G. Illésházy, és több Nemes Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csilizközben, Győrhöz 2 mértföldnyire, igen jó határja két nyomásbéli, és bőven terem mindenféle gabonát, lent is jót, erdeje, réttye kevés."^[3]

Fényes Elek szerint " Nyárad, magyar falu, Győr vmegyében, a Csiliz közben, 348 kath., 70 ref. lak., kik közt számos nemesek találtatnak. Szénája annyi terem, hogy Poson városának is adhat-el. Lakosai jó csikókat nevelnek. A néhai gr. Illésházy szarvai urad. tartozik. Ut. p. Győr."^[4]

1997-ben megjelent: Végh Ferenc által írt Csiliznyárad c. könyv, melyben a helységnév kialakulásától az 1996-os Önkormányzati képviselőkig nagyon sok minden található. (Pecsétek, nemzetségek, vízszabályozás, dűlőnevek, növény- állatvilág, lakó- gazdasági épületek,foglalkozások, leventék, intézmények, templomok, hagyományok, stb.)

Demográfia [szerkesztés]

1910-ben 659, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

1921-ben 732 lakosa volt, ebből 664 volt (90,7%) magyar, 45 (6,1%) pedig szlovák nemzetiségű.^[5]

2001-ben 616 lakosából 586 magyar (95,1%) és 28 szlovák (4,5%) nemzetiségű volt. Ugyanekkor 529 római katolikus és 65 református vallású lakosa volt a falunak.^[5]

2011-ben 651 lakosából 602 magyar és 38 szlovák volt.

Nevezetességek [szerkesztés]

Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1929-1933 között épült.^[6]
Szűz Mária szobrát, mely a templomkertben áll, 1847-ben emeltette Sebő Ferenc.
A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található.
Szent János útmenti szobrát 1995-ben újították fel.
A községháza előtt áll a kitelepítettek és meghurcoltak emlékkopjafája, melyet 1992-ben állították.
Az 1886-ban állított útmenti feszület jelenleg (2008 november) rossz állapotban van.

Oktatás, kultúra [szerkesztés]

A községben négyosztályos magyar tannyelvű alapiskola és könyvtár működik.

Híres emberek [szerkesztés]

Itt született 1938. április 8-án Csicsay Alajos író, pedagógiai szakíró^[7].
Itt született és itt hunyt el Színi Sebő Alajos 48-as honvédezredes, aki a Tápióbicskei csatában Reidesel császári ezredest párbajban megölte, sírja a temetőben látható. Jókai Mór róla formálta Baradlay Richárd alakját A kőszívű ember fiai című regényében.
Itt élt és nevelkedett Győrbe településéig Végh Ferenc (1931-2009) (anyja neve: Szini Sebő Anna) iró, sport- és helytörténet kutató