Medve (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Medve (Medveďov)
Medvei templom.JPG
Katolikus templom
Medve címere
Medve címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1252
Polgármester Morva László
Irányítószám 930 07
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 566 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111 m
Terület 10,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Medve (Szlovákia)
Medve
Medve
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 17° 39′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 17° 39′ 30″
Medve weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Medve (szlovákul Medveďov, németül Weißkirchen) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. 2011-ben 566 lakosából 497 magyar és 58 szlovák volt.[2]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győrtől 13 km-re északra, a Duna bal partján, Csilizközben fekszik. Vele szomszédos falvak: Szap, Kulcsod, Balony.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban egy gólyafészket tartanak számon, azonban 2009 óta nincs adat róla.[3]

Községháza

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősi magyar neve a Kender a fejedelmi kísérethez tartozott kék-kendek egykori szálláshelyére utal.

A falubeliek azt beszélik, hogy régen mikor kiöntött a Duna és az emberek csónakokban éltek, egyszer megláttak egy medvét úszni és utána mentek, hátha elvezeti őket valami szárazföldre. Így is lett, azt a helyet, ahol letelepedtek, elnevezték Medve falunak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúrház

A falu 1252-ben a pozsonyi várbirtok részeként szerepel Willa Medwe castri Posoniensis alakban. Későbbi névalakjai:
1443 Medwe et Kendermedwe
1472 ultrague Medwe
1484 Kysmedwe
1552 Medwez
1609 Weisskirchen
1689 Medwes
1772 Medve

A település a 13. század végétől a Héderváry család birtoka. A későbbiekben két falu, Kis, vagy Kenderesmedve és Egyházasmedve feküdt a mai település helyén. Egyházasmedve iskolája a 16. században már működött.

A 16. század végén portyázó török csapatok mindkét települést teljesen elpusztították, úgy hogy 1609-ben helyén csak néhány halásztanya volt. Ekkor pusztult el Medve község középkori temploma is. A török kiűzése után birtokosa a Héderváry-Viczay család a korábbi Egyházasmedvét németekkel telepítette be, melyek később a visszatérő magyar lakosságba olvadtak. Az új német lakosság új nevet is adott a falunak. Fehértemplomnak, azaz Weisskirchennek nevezte el. Kenderesmedve újratelepítésére nem került sor.

A településnél vezetett át a Dunán keresztül Pozsonyba vivő postaút. Az 1890-es évektől Trianonig, majd 1938-tól 1942-ig komp közlekedett itt, ma híd ível át a Dunán és közúti határátkelője van.

Vályi András szerint "Medve, Veiskirchen. Magyar falu Győr Várm. földes Ura G. Viczay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az öreg Duna partyán, Csilizközben, Győrhöz 1 1/2 mértföldnyire, határja egy nyomásbéli, búzát leg inkább terem, réttyei jók, erdeje kevés, révjeik vagyon, aranyásznak is lakosai."[4]

"Kenderes Medve. Szabad puszta Győr Várm. földes Ura G. Viczay Uraság, fekszik az öreg Duna partyán, Szabadinak szomszédságában, Győrhöz egy mértföldnyire, földgye nints, réttye elég, és bőven terem, erdeje szép." [4]

Szovjet emlékmű a Duna partján

Fényes Elek szerint "Medve (Weiszkirchen), magyar falu, Győr vmegyében, az öreg Duna bal partján, hol egy fő rév van a Poson vmegyéből Győrbe vivő országutban. Lakja 495 katholikus. Van erdeje, jó legelője, sok duna-malma. F. u. gr. Viczay nemzetség." [5]

1895-ben miután a dunai gát átszakadt, nagy árvíz sújtotta a községet. Ekkor keletkezett az úgy nevezett "Apáti gödör", ami ma már halastóként üzemel. A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Az első bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki magyarlakta területekre bevonuló magyar csapatok elsőként 1938. november 5-én a Medvénél létesített hadihídon keresztül lépték át a trianoni határt.[6]A Dunán átívelő híd építése 1939-ben kezdődött[7], és 1942-ben fejeződött be. Az átadáson részt vett maga Horthy Miklós is. A híd a háború folyamán megrongálódott. Egyszer, egy bombázás során, egy bomba eltalálta a pályatestet, súlyos károkat okozva, másodszor, egy berepülés alkalmával, a Dunába dobott úszóakna sodródott neki a Győr felőli mederpillérnek, és rongálta meg azt. A háború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották 1945. márciusában. Ideiglenesen a szovjet Vörös Hadsereg újíttatta fel, a magukkal hozott német műszaki egységgel. A híd végül, néhány évig tartó újjáépítés után, 1973-ban indulhatott el rajta a forgalom. 1956-ban újra árvíz pusztított. A legnagyobb árvíz 1965. június 17-én pusztította a községet, amikor a Kulcsod határában épített gát átszakadása miatt az egész lakosságot ki kellett telepíteni. A gátszakadás helyén ma emlékmű áll.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 781, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 589 lakosából 509 magyar és 65 szlovák volt.[8]

2011-ben 566 lakosából 497 magyar és 58 szlovák volt.[9]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Képek a faluról és a környékéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Medve (település) témájú médiaállományokat.