Széchényi György
Széchényi György (Kisszécsény (?), 1605/1606[1] – Pozsony, 1695. február 18.) esztergomi érsek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja Szabó avagy Széchényi Lőrinc, édesanyja inárcsi Bán Sára. Széchényi György alsóbb iskoláit Gyöngyösön és Nagyszombatban, a bölcsészetet is itt, a teológiát 1625-től a frissen alapított bécsi Pázmáneumban (Collegium Pazmanianum) végezte. 1631. március 15-én szentelték pappá. Három hónapig káplán volt Vág-Sellyén, majd 1632. február 7-étől esztergomi kanonok. 1643. november 20-án csanádi, 1644-ben pécsi, 1648-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök lett, majd 1668. április 18-án kalocsai érsek és egyúttal a győri püspökség adminisztrátora. 1671-ben tagja volt a protestáns prédikátorok ellen létesült pozsonyi vértörvényszéknek. 1681-ben Bécsben I. Lipót király jelenlétében tartotta aranymiséjét. 1685. március 21-én lett esztergomi érsek. Egy bibornok „a bőkezűség és adakozás csodájának” nevezte őt. Ő alapította következő intézményeket: a győri, budai, kőszegi, esztergomi, egri, pécsi jezsuita kollégiumok; a vasvári domonkos-rendi, a somogyi és esztergomi ferences, a budai kapucinus, az egri szervita, a somorjai paulinus, az illavai trinitárius, a kismartoni és lajtahidi Ágoston-rendi, végül a pozsonyi Orsolya- és Clarissa-kolostorok; a budai papnevelde, a gáyri, budai, lőcsei és trencséni nemes finöveldék. A török háborúkban megsebesült katonák javára 337 000 forintot bocsátott I. Lipót király rendelkezésére. 1683-ban (a majdnem egész Nagyszombat városával együtt tűz által elpusztított) Szt. Istvánról elnevezett papnevelő intézetet helyreállíttatta. Az udvar képviseletében részt vett az I. Rákóczi Györggyel folytatott linzi béketárgyalásokon. A Wesselényi-összeesküvés idején eredménytelenül járt közben az elítéltek ügyében a királynál. Számos latin nyelvű beszéde nyomtatásban is megjelent.
[szerkesztés] Halála és temetése
Végrendeletében 180 000 forintot hagyott Buda és Esztergom várainak kijavítására. Pozsonyban hunyt el[2] 1695. február 18-án, és március 18-án helyezték örök nyugalomra a pozsonyi Szent Márton-dóm szentély alatti kriptájában.
[szerkesztés] Emlékezete
- Megalapítja Academicum et Universitatis Collegiumot, a mai Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot
- Levelezését Miller Jakab Ferdinánd adta ki nyomtatásban. I – II., (Bécs, 1807).
- Szobra Érsekújvárott áll.
- Az ő nevéhez fűződik a szentgotthárdi Magtártemplom felépülése
[szerkesztés] Források
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont. |
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 718–719. o. Online hozzáférés
- Koltai András: Széchényi VI. György. 1685. március 21.–1695. február 18. In: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerkesztette Beke Margit. Budapest, 2003. 310–318. oldal.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ NB. a régebbi szakirodalom 1592-re teszi születési évét, mivel maga a főpap is tudatosan öregbítette magát, környezete pedig halálakor már 103 évesnek hirdette! A problémát a Pazmaneum alapítási könyve dönti el, miszerint 1625 februárjában még csak 19 éves volt. Lásd Koltai Andrásnak a források között említett munkáját!
- ↑ A Pallas nagy lexikona hibásan Nagyszombatot adja meg!
| Elődje: Szelepcsényi György |
|
Utódja: Kollonich Lipót |
