Széchényi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széchényi György érsek szobra Érsekújvár főterén

Széchényi György (Szécsény, 1605/1606[1]Pozsony, 1695. február 18.) prímás, esztergomi érsek.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja Szabó avagy Széchényi Lőrinc a szécsényi várban teljesített katonai szolgálatot, édesanyja inárcsi Bán Sára. Széchényi György alsóbb iskoláit Gyöngyösön és Nagyszombatban, a bölcsészetet is itt, a teológiát 1625-től a frissen alapított bécsi Pázmáneumban (Collegium Pazmanianum) végezte. 1631. március 15-én szentelték pappá. Három hónapig káplán volt Vág-Sellyén, majd 1632. február 7-étől esztergomi kanonok. 1643. november 20-án csanádi, 1644-ben pécsi, 1648-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök lett, majd 1668. április 18-án kalocsai érsek és egyúttal a győri püspökség adminisztrátora. 1671-ben tagja volt a protestáns prédikátorok ellen létesült pozsonyi vértörvényszéknek. 1681-ben Bécsben I. Lipót király jelenlétében tartotta aranymiséjét. 1685. március 21-én lett esztergomi érsek.

Egy bibornok „a bőkezűség és adakozás csodájának” nevezte őt. Ő alapította meg 1687-ben, József napján, március 19-én Academicum et Universitatis Collegium néven Budán fővárosunk török kor utáni legrégebbi középiskoláját, a mai Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium jogelődjét. Ugyancsak ő alapította meg továbbá a következő intézményeket: a győri, kőszegi, esztergomi, egri, pécsi jezsuita kollégiumok; a vasvári Domonkos-rendi, a somogyi és esztergomi ferences, a budai kapucinus, az egri szervita, a somorjai paulinus, az illavai trinitárius, a kismartoni és lajtahidi Ágoston-rendi, végül a pozsonyi Orsolya- és Clarissa-kolostorok; a budai papnevelde, a győri, budai, lőcsei és trencséni nemes fiúneveldék. A török háborúkban megsebesült katonák javára 337 000 forintot bocsátott I. Lipót király rendelkezésére. 1683-ban (a majdnem egész Nagyszombat városával együtt tűz által elpusztított) Szent Istvánról elnevezett papnevelő intézetet helyreállíttatta. Az udvar képviseletében részt vett az I. Rákóczi Györggyel folytatott linzi béketárgyalásokon. A Wesselényi-összeesküvés idején eredménytelenül járt közben az elítéltek ügyében a királynál. Számos latin nyelvű beszéde nyomtatásban is megjelent.

Halála és temetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Végrendeletében 180 000 forintot hagyott Buda és Esztergom várainak kijavítására. Pozsonyban hunyt el[2] 1695. február 18-án, és március 18-án helyezték örök nyugalomra a pozsonyi Szent Márton-dóm szentély alatti kriptájában.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 718–719. o.  
  • Koltai András: Széchényi VI. György. 1685. március 21.–1695. február 18. In: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerkesztette Beke Margit. Budapest, 2003. 310–318. oldal.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi György témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. NB. a régebbi szakirodalom 1592-re teszi születési évét, mivel maga a főpap is tudatosan öregbítette magát, környezete pedig halálakor már 103 évesnek hirdette! A problémát a Pazmaneum alapítási könyve dönti el, miszerint 1625 februárjában még csak 19 éves volt. Lásd Koltai Andrásnak a források között említett munkáját!
  2. A Pallas nagy lexikona hibásan Nagyszombatot adja meg!


Elődje:
Szelepcsényi György
Esztergomi érsek
1685–1695
Utódja:
Kollonich Lipót