Alsónemesapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsónemesapáti
Alsónemesapáti címere
Alsónemesapáti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Balaton Józsefné[1]
Irányítószám 8924
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 676 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 50,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsónemesapáti  (Magyarország)
Alsónemesapáti
Alsónemesapáti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 12″, k. h. 16° 56′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 12″, k. h. 16° 56′ 07″
Alsónemesapáti  (Zala megye)
Alsónemesapáti
Alsónemesapáti
Pozíció Zala megye térképén

Alsónemesapáti község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Szévíz észak-déli völgyében hosszan terül el, egy kilométerre a 76-os jelzésű úttól, Zalaegerszegtől 7 km-re. A települést a Szombathelyet Nagykanizsával összekötő vasútvonal érinti, rendszeresen jár autóbusz a megyeszékhely (Zalaegerszeg) felé.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsónemesapáti a valaha létező három falu (Alsó-, Közép- és Felsőnemesapáti) egyike. Első említése 1370-ből való Istvánszeg néven.[3] A 15. század során több nemesi család (Egerváriak, Gerseiek, Marcaliak, Deákok) is rendelkezett birtokkal a településen. A 1617. században a törökök sokszor feldúlták, mindezek ellenére nem néptelenedett el. A lakosság a református hitre tért, a 18. század elején azonban rekatolizált.

A 18. század során a település gyorsan fejlődött. 1753-ban új templom, 1777-ben iskola nyitotta meg kapuit Alsónemesapátin. A 19. században több zsidó család is a településre költözött, ahol a domináns földművelés mellett egy szerény iparos réteg is megjelent.

A Nagykanizsa-Sopron vasútvonal megnyitása nagyban elősegítette Nemesapáti további fejlődését. Alsónemesapáti 1927-ben vált külön Nemesapátitól. Az 1930-as években Nemesapátihoz hasonlóan itt is takarékszövetkezet nyílt.

A második világháborút követően a közeli Zalaegerszeg gyors fejlődése és vonzereje sok helyi lakost elcsábított. Így ma már a lakosság jelentős része a mindennap a megyeszékhely felé ingázók közé tartozik, de egyre szélesebb körben jelennek meg a településen belüli vállalkozások (elsősorban vendéglátás).

Zalaegerszeg, (7 km) a Balaton és Hévíz közelsége csábítólag hat a maguknak új otthon keresőknek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Új római katolikus templom

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Alsónemesapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]