Taliándörögd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Taliándörögd
Űrtávközlési Földi Állomás (11695. számú műemlék) 3.jpg
A taliándörögdi Űrtávközlési Földi Állomás látképe Öcs felől
Taliándörögd címere
Taliándörögd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Kistérség Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Kajdi István[1]
Irányítószám 8295
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 764 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 24,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Taliándörögd (Magyarország)
Taliándörögd
Taliándörögd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 36″, k. h. 17° 34′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 36″, k. h. 17° 34′ 40″
Taliándörögd (Veszprém megye)
Taliándörögd
Taliándörögd
Pozíció Veszprém megye térképén
Taliándörögd weboldala

Taliándörögd község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község határa már régóta lakott hely volt. Római telep nyomaira is bukkantak a határban. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítja meg. Nemesek által lakott hely volt Drugd. Taliándörögd területén a középkorban négy település volt:

  • A legkorábbi Tótdörögd
  • Monostordörögdöt egyetlen esetben említik (1504)
  • Felsődörögd a Szent András templommal és
  • Alsódörögd (a Szent Szűz tiszteletére épített kápolnával) a a XIV. század elején tűnnek fel. [3]

Mind a négy település egyházas hely volt. 1187 lakosból 793 katolikust, 43 reformátust, 349 evangélikust és 4 izraelitát említ a krónika. A településsel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa. A családnak birtoka volt többek között Felső-dörögd, Alsó-dörögd és Imár is.

A középkori templom romjai

1548-ban a török felégette a községet és sokáig lakatlan, 1718 után kezdett ismét benépesülni. Az új Dörögd nem a régi falu helyén, hanem „a sűrűben” épült újra. A török hódoltság megszűnése után a települések több család között oszlottak meg. A Dörögdi család fiúágon való kihalása után vizeki Tallián Ferenc lovassági ezredest és feleségét iktatták be a birtokba. A mai Taliándörögd, vizeki Tallián Ferenctől kapta a nevét, megkülönböztetésül a középkori Tóth-dörögd – ma Ódörögd puszta – településtől. Az újratelepülő jobbágyok, közbirtokosok református lelkészt tartanak, aki az evangélikusokat is pasztorálja. 1745-ben még nagyrészt lutheránus a falu. 1760-ban fordul meg az arány, miután Tallián Ignácné földesúrnő a református prédikátort kitelepíti. 1773-ban a községet vegyes hitű magyarság lakja. A falu máig fennmaradt három temploma ennek emlékét őrzi. 1757-től van tanítója a községnek. A település 1785-ben a népesebb falvak sorába tartozott, lakosainak a száma már közel 1.000 fő volt.

1910-ben a lakosság 90% élt a mezőgazdaságból. 1925-ben a községnek szeszgyára, két vegyeskereskedése, két kocsmája és kilenc iparosa volt. Két felekezeti iskolájában katolikus és evangélikus tanítók oktattak. A község legnagyobb területe erdő és szántó. Nagyobb arányú foglalkozási átrétegződés 1949 után következett be. 100 ember járt el dolgozni Halimba, Ajka, Padragkút iparvidékeire, Sümegre és Tapolcára. 1970-től a kereső lakosság 51,9%-a bányászatból és iparból, 44,7%-a mezőgazdaságból élt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ila- Kovacsics: Veszprém megye helytörténeti lexikona 1-2.k. (szócikk a 2. kötetben, p.: 393-396) - Akadémiai K. BP. 1988. - ISBN 963 05 4590 X ( ISBN 963 05 4591 8 > 2. kötet)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Ila-Kovacsics, 2.k.393.old. további bő információkkal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]