Szentbékkálla
| Szentbékkálla | |||
 |
|||
| A velétei palotarom légifotója | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sárvári Attila[1] | ||
| Irányítószám | 8281 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 194 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 18,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentbékkálla
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szentbékkálla
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,88596°, k. h. 17,56482° | |||
| Szentbékkálla weboldala | |||
Szentbékkálla község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Káli-medencéhez tartozó település, a medence északi, a Boncsos-tető, a Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el, a 71-es főúttól északra. Közelében található a híres kőtenger is. A település elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma és sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, melynek következtében évente mintegy kétezer órányit süt a nap. Viszonylag kis kiterjedésű határa körben erdős, dombos és csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras.
Története [szerkesztés]
 |
Úgy tűnik, hogy ez a szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Ha tudsz, kérj engedélyt a szöveg felhasználására a Wikipédia:OTRS lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett szöveget belőle. Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat. Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! A szócikkre feltett sablon 2011 októberéből származik. |
A falu nevének első fele attól a Nursiai Szent Benedektől származik, akinek szerzetesei a legtöbbet tettek a Kál- és Vérbulcsú-ivadékok megmentéséért. A község első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték.
A római katolikus templom XVIII. század végi újjáépítése Fellner Jakab, Eszterházy Károly egri püspök által foglalkoztatott tatai építész tervei alapján történt. A kora középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál vitéz látható. A falfestményt Jeges Ernő budapesti festő készítette. A templom oldalán az első és második világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók.
Szentbékkálla közvetlen szomszédságában található műemlék a XI–XII. századi, gótikus stílusban épült velétei palotarom és XIII. századi, román stílusú töttöskáli templomrom.
A faluban járva megfigyelhetők a népi építészeti hagyományok a régi házakon, amelyek közül néhány műemlék. A Zrínyi utcában, 1816-ban épült népi műemlékház eredeti állapotába került felújításra. Vastag falai homokkő és bazalt szerkezetűek, agyaggal fugázva. Tetőszerkezete különleges – ollós – szerkezetű, nádazása jellegzetes Balaton-felvidéki fonott stílusban őrizte meg eredetiségét. A Kossuth utcában, 1828-ban épült műemlék Istvándi-ház homlokzata képviseli a népi építészeti stílust. 2009-ben kezdődött a Petőfi utcában az 1826-ban épült népi lakóház felújítása.
Országos jelentőségű műemlék a felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméretű présház, a Birkás-pince és -lakóház. 1763-ban Fellner Jakab tervezte, eredetileg a Seller család tulajdona volt.
Ma már romos az egykori strandfürdő, melyet 1930-ban építtetett Németh Gáspár helyi lakos. A hegyi forrásvízre alapozott fürdő 1960-ig működött.
A falu határában nyugatra fekszik a híres szentbékkállai kőtenger. Valaha az itteni intenzív vulkáni tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő: némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált.
A település mellett emelkedik a Fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly-kilátót, mely 1950-ben bazaltkőből épült, később ezt 1978-ban vörösfenyőből készült kilátótorony váltotta fel. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Balatonra, a Tihanyi-félszigetre és a hegytető tavaira is.
Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak vagy krátertavak. A bazaltláva-takaró kialakulásával egyidejűleg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tavak többségét csak a nedves évszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, lápok. Ilyen tavak: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó. A Fekete-hegyről Szentbékkálla felé vezető árok oldaláról a Bocskor-kúti forrás vize folyik le. Tőle délebbre a tavak alatt karsztosodó kőzetek repedésein átszivárgó víz bővizű forrásként jut a felszínre, ez az Öreghegyi-forrás vagy -kút.
Nevezetességei [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szentbékkálla települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Forrás [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Európai borutak portál
- Szentbékkálla az utazom.com honlapján
- Légifotók a templomromról
- Szentbékkálla a www.utikonyvem.hu oldalon
|
||||||||
