Pötréte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pötréte
Potretei horgaszto.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Kistérség Pacsai
Jogállás község
Polgármester Gáspár Károly[1]
Irányítószám 8767
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 236 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 18,70 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pötréte (Magyarország)
Pötréte
Pötréte
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 48″, k. h. 16° 57′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 48″, k. h. 16° 57′ 16″
Pötréte (Zala megye)
Pötréte
Pötréte
Pozíció Zala megye térképén

Pötréte község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pötréte Zala megye középső részén, a Szévíz völgyében fekszik. Zalaegerszegtől 29, Nagykanizsától 28, Lentitől 40, Keszthelytől pedig 28 km-re található. A Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon megállója van. Autóval a 74-es, illetve a 75-ös főútvonalról közelíthető meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pötréte első írásos említése a XIII. század közepéről, 1269-ről való. Ekkor a település Petréte név alatt szerepel. Nem lehet pontosan tudni, honnan származik a név; keletkezhetett a Petrus személynév rövidüléses formájából, a Pétre réte birtokos szerkezetből. Nem zárható ki az sem, hogy a név szláv eredetű.
Pötréte első írásos említésekor IV. Béla Csák orbászi ispánnak adott a zalai vár petrétei és bezzegdi birtokaiból hat ekealja földet cserébe. 1379-ben aztán Rajky Péter egy oklevéllel akarta igazolni, hogy az említett birtokot IV. László 1273-ban Rajky Pósának és Jánosnak adományozta. Rajky elvesztette itteni birtokát is, miután kiderült, hogy a felmutatott oklevél hamisítvány. Két évvel később Nagy Lajos király Rajky Baltram Istvánnak ajándékozta a birtokot.
Pötréte neve legközelebb 1531-ben tűnik fel. Ekkor a Rajky családnak 10,5, Sarkán Jánosnak 25 portája volt a településen. 1548-ban ehhez még 12 házat építettek. 1550 után elzálogosították, majd eladták a területet. 1572-ben a birtok már a veszprémi püspökség tulajdona volt.

A török megszállás idején a falut többször felégették, ennek következtében lepusztult, lakosai elmenekültek. 1690-ben puszta faluként említik írásos emlékek, ekkor Turupolly Péter volt a terület birtokosa. 1699-ben 2 lakott jobbágytelekről és 9 adózóról számolnak be a források. 1701-ben 7 gazda élt a településen.

A XVIII. század elején a lakosság száma egyre növekedett, a század közepén már 23 gazda élt a faluban. 1757-ben az összlakosság száma 224 fő. Ekkor az emberek megélhetésképpen méhészettel is foglalkoztak. 1771-ben már 330-an laktak a településen. Egy 1776-os forrásból kiderül, hogy a pölöskei uraság vámot szed a vásárral járó lakosoktól. 1819-ben már 368 a község lélekszáma, az emberek összesen 54 házban éltek. Ezekben az években a település újra a Rajky család tulajdonában van.
1848-ban 438-an laktak a faluban. Az állattenyésztés, méhészkedés továbbra is jelentős.Tanító is lakott már ekkor Pötrétén, de csak kevés gyermeket oktathatott, írni-olvasni tudó nemigen volt. Ez csak a századfordulóra változott meg. Egyre több lett a tanult ember, főleg, miután 1925-ben megnyitotta kapuit az új kéttantermes római katolikus iskola.

1945 előtt több földbirtokosnak is volt birtoka Pötrétén. Közülük a legjelentősebb az 500 hold területtel rendelkező (Pötréte területét ekkor 2473 holdban állapították meg)Grunner Gyula. A parasztoknak általában 8 holdnyi földjük volt. Termékeiket a kanizsai piacra vitték eladni.

1948-ban még van alsótagozatos oktatás a településen, felső tagozatba Felsőrajkra vagy Hahótra járnak a tanulók. 1958-ra kultúrház nyílt a faluban. A lakosság katolikus vallású, a templomban heti három alkalommal kerül sor istentiszteletre. A község a Felsőrajki körzethez tartozik a jelenlegi háziorvosi szolgálat tekintetében, onnan jár ki rendelni heti egy alkalommal az orvos.
1970-től tőzeget bányásznak a falu határában. A Pápai Talajerő gazdálkodási vállalat kezdte meg a tőzeg hasznosítását. 1972-ben sertéstelep létesült, amely több húsüzemet is képes volt ellátni.

Az 1970-es évek végéig önálló sportegyesület működött, mely 1980-ban egyesült Felsőrajkkal. 1989-ben vezetékes ivóvízrendszer került átadásra, minden lakásba bevezették a vizet. Ugyanebben az évben a II. világháború áldozatainak emlékére a lakók emlékművet állíttattak. A település 1955-ben épült közútjai 1993-ban felújításra kerültek, mindenhol szilárd burkolat van. 1994-ben máig is tevékenykedő horgászegyesület alakult. A községben az egyik oldalon járda kiépítése is megtörtént. 1995-re a telefonrendszer is kiépült.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horgásztó
  • Horgászverseny, falunap, búcsú
  • Vadászház 8 férőhelyes; magánházban 10 férőhely
  • I. világháborús, II. világháborús emlékmű
  • Specialitások: vadételek, halételek
  • Sátortábor lehetőség a tó partján
  • Háry János növénykertészete

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pötréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]