| Lesencetomaj |

Lesencetomaj címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Közép-Dunántúl |
| Megye |
Veszprém |
| Kistérség 2012-ig |
Tapolcai |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Mészáros László János[1] |
| Irányítószám |
8318 |
| Körzethívószám |
87 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
1103 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
45,81 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
24,08 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,86108°, k. h. 17,36848°46.86108, 17.36848 |
Pozíció Veszprém megye térképén
|
| é. sz. 46,86108°, k. h. 17,36848°46.86108, 17.36848 |
| Lesencetomaj weboldala |
Lesencetomaj község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
A Keszthelyi-hegység északkeleti oldalán, a Tapolcai-medence szélén, a Lesence-patak mellett terül el az ősi Tomaj nemzetség volt családi fészke, a mai Lesencetomaj. A Lesence-patak a Lesencetomajt összeköti Lesenceistvánddal és Uzsával.
A megyehatár közelében a 84-es főút mentén fekszik.
A község területét István király sógoraként Tomaj vezér kapta ajándékba 998-ban Badacsonytomajjal és Cserszegtomajjal együtt. A település neve is eredetileg csak Tomaj volt, a nemzetség az ősi birtokot mindvégig uralta, a család teljes kihalásáig. Az első írásos emlék 1121-bõl van róla, az almádi apátság alapító levelében említik. A XVI. századi okiratok a települést a községen átfolyó patakra utalva, már Lesencetomaj néven említik. A régészeti kutatások a közelében több kihalt település nyomát tárták fel (Billege, Fesztung, Mindszent).
- 1802-ben a falu határában fellelt két feliratos kő, amelyeket Jupiter tiszteletére állíthattak a római légió katonái.
- Szabó Pál háza: nádfedeles lakóház 1830-ból.
- Hertelendy-kripta,
- Szent István park,
- Római katolikus templom a XVIII. századból, melynek értékes berendezése a Nedeczkyek adománya, 1810 körüli a vörösmárvány, timpanonos fõoltára és a keresztelõ kútja.
- Nedeczky-kastély – 1752-ben épült barokk stílusú kastély védett kastélyparkkal, melyben az 1800-as évek elejérõl származó két hatalmas mamutfenyõ áll.
- Népvándorlás-kori temetõ: nagy kiterjedésû, a VI.-VIII. századból való temetőt tártak fel, melynek leletei a "keszthely-kultúra" jellegzetességeit hordozzák.