Zalaapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaapáti
Zalaapati-07.jpg
Zalaapáti címere
Zalaapáti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Keszthelyi
Kistérség Keszthelyi
Jogállás község
Polgármester Vincze Tibor[1]
Irányítószám 8741
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 1654 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 71,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaapáti  (Magyarország)
Zalaapáti
Zalaapáti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 35″, k. h. 17° 06′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 35″, k. h. 17° 06′ 24″
Zalaapáti  (Zala megye)
Zalaapáti
Zalaapáti
Pozíció Zala megye térképén
Zalaapáti weboldala

Zalaapáti község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaapáti a Zalai-dombság keleti felén, a Zala völgyének nyugati részén terül el. A 75-ös másodrendű főút és a GalambokZalaszentgrót mellékút kereszteződésében fekszik. Keszthely irányából kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Lenti, Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg is könnyen elérhető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaapáti első említése egy hamisított oklevélen 1024-ből való, amelyen az apátság megszerezte a települést. Első hiteles említése 1273-as, amikor a helyi apátság a zalavári bencés apátság birtokában volt. A középkorban komolyabb település nem fejlődött az apátság mellett, de a török időkben az is elpusztult. A 18. század elején indult lassú újratelepedése.

1715-ben a göttweigi bencésekhez került mind a zalavári, mind a zalaapáti apátság. Ők tették apátsági székhellyé Zalaapátit, így megindítva a környező település fejlődését is. A 19. században fejlődése fokozódott, és jelentős méretű községgé nőtte ki magát a korábbi aprófalu.
1895-ben épült meg a falut is érintő Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal, ahol 1974-ben megszűnt a forgalom.

1925-ben hozzácsatolták a szomszédos Zalahosszúfalu községet.

1945-ben az apátságot felszámolták. A falu elvesztette korábbi jelentőségét, és az elvándorlás is jellemzővé vált.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ezen a településen lett feladva az az ötöslottó szelvény, amellyel egyedüliként 2010. július 6-án 3 milliárd 177 millió forintot nyert az illető.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Találgatás Zalaapátiban: falubeli, esetleg átutazó a lottónyertes? (magyar nyelven) (html). Zalai Hírlap, 2010. július 4. (Hozzáférés: 2011. július 11.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]