Hahót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hahót
Hahót címere
Hahót címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Kistérség Nagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Szabó Zsolt[1]
Irányítószám 8771
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 1066 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 28,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hahót  (Magyarország)
Hahót
Hahót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 55″, k. h. 16° 55′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 55″, k. h. 16° 55′ 22″
Hahót  (Zala megye)
Hahót
Hahót
Pozíció Zala megye térképén
Hahót weboldala

Hahót község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykanizsától és Zalaegerszegtől egyaránt 25 km-re helyezkedik. A 74-es számú főút mellett terül el, annak egy szakasza elkerüli a műút mellett elterülő szokatlanul hosszú – 6 km – települést. Magyarország egyik leghosszabb községének is szokták nevezni. Eredetileg egyutcás volt. Határának keleti fele a Szévíz-csatorna árterébe tartozik, lapályos, áradásoknak kitett. A műúttól nyugatra eső terület partos; szántó, erdő és szőlőhegy található itt. Alsó- és Felső-Hahót már teljesen összeépült, 1901-ben egyesítették Hahót néven.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti kutatások igazolják, hogy már a késő vaskorban volt itt település a mai tsz-major helyén. A középkorban avar település volt a Sárkány-szigeten. (Az ásatások még 2006-ban is folytak.) A település "folytonosságát" az eddigi kutatások is bizonyítják (pl.: Cseresznyés-dűlőben talált római sírok). A település nevét először 1234-ból olvashatjuk Hoholt alakban. (1356: Haholth; 1456: Hahoth; 1466: Hahowt). Nevét a Hahót-Buzád nemzetség ősétől kapta, a német származású Hadolt vagy Haholttól. A család felmenői Kézai Simon szerint wartburgi nemesek voltak. Thuróczi János szerint a türingiai orlamundi grófi családból eredt. Annak a seregnek egyik vezetője, melyet III. István hívott be 1162-ben Meissenből (Szászország), a Német-Római Császárságból, a bizánci segítséggel őt a trónjáról elűző nagybátyja IV. István ellenében (1163). Haholt a magával hozott saját katonasággal leverte a IV. István érdekében fellépő nemzetségek, köztük a Csákok lázadását. Szolgálataiért hatalmas birtokokat kapott nagyobbrészt Zala, kisebb részt Sopron vármegyékben. Szálláshelye volt a település, amely róla a Hahót nevet kapta. Haholttól származik a Bánffy család, mely jelentős hatást gyakorolt Hahót életére. Haholtnak fia volt az a Haholt (Hahold) Buzád (1170-1241), akit Boldog Bánffy Buzádként említenek a leírások.

Nevét a Hahold nemzetségtől vette ez a Zala megyei apátság; s annak harmadik íze emelte azt a Szent Margit vértanú és szűz tiszteletére szentelt monostort, mely egyházi joghatóság tekintetében a veszprémi püspök alá tartozott.

Az alapítás idejére egy későbbi oklevél vet világot, mely szerint Szent László király a hahóti, másként piliskei monostort egyenesen a somogyvári apát főhatósága alá rendelte, s átokkal fenyegette azokat, akik a monostor javait háborgatni merészelnék.

Az apátság anyagi javakkal való bőségesebb ellátása Hahold unokájának Arnoldnak nevéhez fűződik. A nemzetség, mely korán három ágra oszlott, s birtokain is megosztozkodott, kezdetben megtartotta az érdeklődést a családi alapítás iránt, melyet közös temetkezőhelynek szánt. Később ugyan e tekintetben is elváltak az egyes ágak útjai. A két fiatalabb ág mindegyike külön temetkező monostort alapított magának, de nem sokkal Arnold halála után még adománnyal gyarapították a hahóti monostort. Az apátság alapítványi birtokai Kőhalom, Szántó, Tolna megyei helyek, a Pölöske mellett fekvő Szent Mihály és Sokoród Zala megyei falvak voltak. 1234 a Hahót nemzetség tagjai megjelentek II. András előtt s megerősíttették vele azon új adományokat, amelyekkel monostorukat gazdagították. Arnold ispán a Veszprém megyei Barnakon, s a zalai Henyén egy-egy eke földet, a Zala vizén négy kőre járó malmot adott; Panyit a monostor mögött a Pölöske vizén egy szigetet juttatott a monostornak; Keled Berzence földből egy ekényit engedett át, a nemzetség többi tagjai még Rajkon, Aszuágon, Ungon juttattak egy eke földet anélkül, hogy a kegyuraságból részt kértek volna, s csak temetkező helyet kötöttek ki maguknak a monostor egyházában. Mivel a pölöskei sziget az apátságé volt, s későbbi híradás szerint a hahóti monostort pölöskei néven is emlegették, nem föltűnő, hogy 1234-ben Domonkos pölöskei perjel végeztetett kegyurait érdeklő oklevél átíratást.

A 13. század eseményeiből 1270-ig semmit sem hallunk. Ekkor azonban igen fontos esemény történt. V. István király Arnold ispánnak hűtlenségbe esett fiát, Miklóst megfosztotta birtokaitól, s azt Panyitnak adta. A kegyuraság, mely így azért csak családbelinél maradt, V. István halála után a régi formátumban osztotta meg, mivel Panyit a kapott részt Miklósnak visszaadta. 1330 körül Valter somogyvári apát megintette Keled fiait, Arnoldot és Mihályt, ne háborgassák a hahóti, másként piliskei monostor birtokait. Figyelmeztetése jogosságát is megindokolta: Hahótot Szent László Somogyvár fennhatósága alá rendelte. Föltűnő, hogy negyedszázaddal utóbb sem ezen kegyuraságról, sem ivadékaikról nincs szó, midőn a monostor kegyuraság megosztás tárgya. 1356. november 30-án a vasvári káptalan előtt Hahóti Herbold fiai, Lőrincz és Jakab egy részről, Herbord harmadik fiának Miklósnak gyermeke, Miklós mester, másrészről birtokosztályt tévén, ugyanekkor a Hahóti kegyuraságra abban állapodtak meg, hogy felében Lőrinczé és Jakabé, felében Miklós mesteré lesz.

Egy század múlva, 1463-ban, ha ugyan teljesen megbízható a hír, – hiszen ilyen kérelmeknél mindig túloztak, – sötéten raboltak a kegyurak. Himfyek panaszából, melyet nevükben Debrendhei Tamás zágrábi püspök terjesztett a pápa elé, a monostor pusztulásáról, elhagyatottságáról értesülünk. „Szentséges Atya – mondja a kérelem – mivel a Veszprémi egyházmegyében a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt hahóti egyház, mely mint állítják, kánonilag a somogyvári benczés apátsághoz van csatolva, melybe ezen monostor apátja, s konventje kormányzására egyetlen szerzetest szokott tartani. Míg az egyház gondjait alapítvánnyal ellátott örökös vikárius viseli, a korábban itt lakott apátok, konvent, szerzetesek gondatlansága miatt, kik közül némelyek annak még szent edényeit is elfecsérelték, úgy a múltban mint a jelenben jövedelmeiben nagy károkat szenvedett, s bizony a most benne élő szerzetes csak kevés jövedelemhez jut. Az örökös vikárius pedig meg sem tud élni, azért kérjük, hogy a somogyvári apátságtól elválasztva, tíz arany jövedelmével a vicarius perpetus kapja meg, aki azután jövedelmével a megyéspüspök megkérdezése nélkül szabadon rendelkezhessék.”

A pápa ugyan 1464-ben január 14. föltéve, hogy a panaszok igazak, a kérelmet teljesítette, de azért a kikapcsolás nem történt meg. A következő évtizedek alatt is azt látjuk, hogy Hahót Somogyvártól függ, amely azután hol prépostot, hol apátot helyez ebbe a monostorba. Így 1479-ben is, mikor prépost van Hahóton, ez mint a somogyvári apátságnak közvetlenül alávetett fiók-apátsága (ecclesia seu monasterium filialis acbatie simigiensi immediata subietca) van említve. Hogy 1479- pérpostja van, abból gondoljuk, mert 4 évvel utóbb hahóti prépostot említenek.

A 16. század folyamán apátjai vannak. 1508-ban, midőn bátai és zalavári visitatiot tartottak ebben az erkölcsi és anyagi tönk szélén álló monostorban, apát volt benne. Március 31-én írják az apátok: „megvizsgáltuk a hahóti monostort. A plébános, világi pap, aki az egyház kulcsát magának foglalta le, és Máté apátot akkor ereszti be a templomba, mikor neki tetszik. A patrónusok beleegyezésével ezt a plébánost eltávolítottuk. S a kulcsokat az apátnak adtuk át. Az apátról éppen nem jó hírek jártak, és szinte túlságos kegyesség a patrónusoktól, hogy beleegyeztek, hogy az egyház kulcsait az apát vegye át. Mert hiszen maguk a kegyurak arról gyanúsították az apátot, hogy asszonyt tart magának. A kegyesség azonban annak az eredményére lesz, hogy a visitator apátok kellő utánajárásra meggyőződtek róla, hogy az asszony az apátnak igazán testvére, aki mint mások mondták, szemérmes tisztaságban élt az apát mellett.”

Az apátság anyagi helyzete Himfyek a pápához intézett kérelme szerint sem volt kedvező, s a visitator apátok is nagyon szerény állapotot találtak. Ebben maga az apát is hibás volt, aki még ilyen viszonyok között is megtette, hogy a faluba házat építtetett magának. Itt tartotta apátsága marháit, nem is adott őszintén számot. Azt mondta a visitator-apátoknak, hogy itt talált állatokból csak két darab az övé, míg a falubeliek mind a nyolc ott lévő ökörről azt mondták, hogy az apát tulajdonát teszi. Az apátok azonban mégis Máté vallomását tekintették irányadónak, és csak a tőle bevallott két ökröt vették föl az apátság vagyonjegyzékébe.

Az apátság egyházi fölszerelése magán hordja a régi jobb idők nyomát legalább annyiban, hogy öt ezüst és két rézből készült kehely volt az egyházban. Ezen kívül három misekönyvet, három jobb, nyolc silányabb casulát, egy ezüst keresztet, egy ereklyetartó-táblát találtak, amelyben 39 helyen szentek ereklyéi voltak alkalmazva, beillesztve. Mi lett a visitatio eredménye, nem tudjuk, mert Hahót ügyét sem a következő évek rendi káptalanain nem említik, sem arról nem értesülünk, vajon Somogyvár beleavatkozott-e fiókapátsága éppenséggel nem ideális viszonyainak rendezésébe. Az anyamonostor intézkedése azonban nincsen kizárva, mert 1529-ben is mutatkozik jele, hogy nem nézték közömbösen, mint vannak dolgok Hahóton. Ez év május 25-én ugyanis Mihály somogyvári apát értésére adta a hahóti monostor kegyurainak, Sárkány Bernátnak és Hahóti Jánosnak, hogy fiokmonostorja apátját magához hivatta és fölszólította, mondjon le az apátságról, és vonuljon vissza a somogyvári konventbe.

Hahót a 16. század közepén már gyenge javadalom. 1542 végén mindössze négy egész egyketted adózó portája volt. De még mindig apátság, melynek feje is van. Midőn oláh zsinati vizsgálóbírósága működött, ez elé a hahóti apátot is megidézték, de nem jelent meg. Emiatt Illicini Péter a bíróság ügyésze azt indítványozta, hogy kiközösítéssel kell sújtani az apátot. Növekedett a szegénység amiatt, hogy az átvonuló katonaság az apátság székhelyét fölégette.

Valószínűleg 1560-ban történt, hogy Sárkány Antal a hahóti apátságot, melynek kegyura volt, s hol egyik, hol másik szokta hasznát venni, Nádasdy Tamástól „egy zalavári konventnek” szerezte meg, s azután az apátsági jószágokat évi tíz forintért bérbe vette tőle. A zalavári apát azonban Csányi Ákos tanácsára el akarta szerzetesétől venni az apátságot. Mikor Sárkány ezt megtudta, figyelmeztette öccsét, Jánost, senkit be ne eresszen az apátságba, „ha szinte emberhalál nélkül nem lészen is”. 1560. május 17-én Nádasdyanak is írt és kérte, szóljon a zalavári apátnak, legyen békével addig, míg Nádasdy az apát és Sárkány közt elvégzi a dolgot. Csányit pedig figyelmeztesse, tekintse beteges állapotát, ne háborgassa, hagyja békében. A zalavári apát alighanem visszarendelte szerzetesét, s ezzel a hahóti apátság elvesztette utolsó bencés apátját.

A 17. században adományozni kezdték Hahótot. Első apátja, kit ezen korból ismerünk Húsvéti Ambrus veszprémi kanonok volt, aki lemondott az apátságról. Közvetlen utóda Berkes Péter fehérvári főesperes és veszprémi kanonok lett, aki 1642. október 7-én részesült királyi kinevezésben. Királyi kinevezésből nyerték el az apátságot Pozsgay Miklós esztergomi őrkanonok, aradi prépost (1647), Dolny István (1682). Bonacim Venánt olasz szerzetes (1716). Ez utóbbinak azonban rendi elöljáróság megtiltotta az apátság elfoglalását. Végül némi szünet után, Schachi János Péter péceli apát, pozsonyi kanonok, ki a hahóti szőlők tizedének visszaszerzésére tett haszontalan kísérletet. Míg az ő életében – csak 1774-ben halt meg – Tolnai Festetich Pál gróf szerezte meg 1772-ben a maga és utódai számára Hahót kegyuraságát, melynek kegyúri jussán javadalmával együtt a keszthelyi plébániához csatolt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hahóton két műemlék jellegű épület található:

  • A barokk stílusú római katolikus templomot a XVIII. században építették az egykori bencés apátság helyén. A mai templom hajója háromboltszakaszos, szószéke rokokó stílusú. A templom melletti keresztet a magyar szabadságharcért elesettek emlékére állították.
  • A Mária kápolna szintén barokk stílusban épült a XIX. század végén.

Hahót egyházi történelméhez kapcsolódik Magyarország második írott misekönyve a Hahóti kódex. A Kódex jelenleg a zágrábi püspöki levéltárban tekinthető meg.

A temetőben első és második világháborús emlékmű található.

Hahót környékén két ásatási lelőhely is található:

  • A Sárkányszigeten (Buzádsziget) található földvár.[3]
  • A Cseresznyés-dűlőben talált római kori sírok lelőhelye.
a földvár légifotója

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Kelemen (Ferenc) Krizosztom (Hahót, 1884. január 10. – Pittsburgh, USA, 1950. november 7.) pannonhalmi főapát, az MTA tagja.
  • Itt született Zsiray Zsigmond (Hahót, 1800. február 11. – Pecöl, 1874. február 27.) katolikus plébános.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hahót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Hahót, Buzádsziget-Sárkánysziget – ’Várak Magyarországon’ honlap

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]