Dabronc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dabronc
Dabronc címere
Dabronc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Kistérség Sümegi
Jogállás község
Polgármester Simon Lajos Ödön[1]
Irányítószám 8345
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 420 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 21,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dabronc  (Magyarország)
Dabronc
Dabronc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 53″, k. h. 17° 10′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 53″, k. h. 17° 10′ 03″
Dabronc  (Veszprém megye)
Dabronc
Dabronc
Pozíció Veszprém megye térképén
Dabronc weboldala

Dabronc község Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprém megye nyugati határa mentén fekvő település, Vas és Zala megyék találkozásánál. A község körjegyzőségi székhelytelepülés, Hetyefő és Zalaerdőd települések tartoznak hozzá.

Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon.


Veszprém megye nyugati határa mentén fekvő település, Vas és Zala megyék találkozásánál. A község körjegyzőségi székhelytelepülés, Hetyefő, Megyer és Zalaerdőd települések tartoznak hozzá. Neve a szláv a dobry "jó" szóból képzett szláv személynév.

Történetében fényes és tragikus időszakok egyaránt fellelhetők. A török hódoltság ellen szinte állandó pusztításnak, zaklatásnak kitett határvidék hosszú évtizedekig néptelen, majd nagy hatalmú, a magyar történelemben kulcsfontosságú családok: Batthyányiak, Széchenyiek birtokába kerül. A szomszédos Ötvösön a falu templomát eredeti Dorfmeister-freskó díszíti és a mintagazdaságot szervező nevezetes család kastélyában töltötte életének nagy részét a költő, Kisfaludy Sándor múzsája, Szegedy Róza. A falu történetében legkorábbi szakaszában is találkozhatunk figyelemre méltó jelenségekkel. Már 1198-ban írott forrás emlékezik meg a községről, mint a nagy hírre emelkedett Türje nemzetség szállásbirtokáról. A következő században e nemzetség legkiválóbb tagja, Türje Dénes, IV. Béla király ifjúkori barátja, a muhi vereség után egyike a király megmentőinek. Érdemei elismeréseként először szlavón bán, majd 1246-ban Magyarország nádora, s ő alapítja Türjén a nemzetség monostorát. Dabronc - legalábbis részben - az apátság birtoka lett.


A helység sorsáról csak a XVI. századtól kezdve találunk fontosabb adatokat. 1532-ben a Nagy Szulejmán vezette hatalmas török hadsereg portyázói ezt a látszólag eldugott Marcal menti települést is pusztítják, bár a XVI. század végéig nem sikerül elfoglalniuk. Súlyos csapást jelentett a térségnek Kanizsa várának, a magyar végvárrendszer délnyugati bástyájának 1600-as eleste. A török portyázók ezután pusztasággá züllesztették ezt a szép magyar tájat. Valamikorra ez idő tájt a falu népe is megsokallta az állandó fenyegetést, s részben a sümegi vár környékén, részben egyéb falvakban keresett és talált menedéket. Hasonló utat járt be az immáron Dabronccal összeolvadt Ötvös puszta is. Eredete ugyancsak az Árpád-korba nyúlik vissza, szintén a Türje nemzetség birtoka. A török időkben elnéptelenedik, s csak a XVIII. században népesül be újra. Rövid idő alatt figyelemre méltó fejlődésnek indul az inkább uradalmaknak, semmint községnek tekinthető helység. A Szegedy család mintagazdasága és kastélya, továbbá a Széchenyi kastély a század második felében épül, s ugyanerre tehető a pompás barokk műemléktemplom építése is. Dabronc község is a szabadságharc után népesül be újra. A falu testvértelepülése a szlovákiai Bodza (Bogya). A lakosok száma 526 fő.

Címerleírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dabronc község címere álló, csücsköstalpú tárcsapajzs kék mezejében alul vízszintes ezüst hullámpólya, felette Szűz Máriának a "Napbaöltözött Asszony" típusú ábrázolása; a hullámpólyán nyugvó arany földgömbön, melyre ezüst kígyó tekeredik, áll a kezét imára kulcsoló Szűzanya szembefordult alakja ezüsttel, fején arany koronával, lába alatt ezüst holdsarlóval. Fejét tizenkét arany csillagból álló glória övezi, háta mögött arany Nap sugárzik. A sisak szembefordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával. A sisakkoronából kétoldalt kihajló két arany búzakalász között egymáson harántirányban keresztbe tett két ezüst kaszapenge, ezek előtt középütt arany apostoli kettős kereszt emelkedik. Takaródíszek mindkét oldalon kék és arany. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, íves arany szalagon feketével nagybetűs DABRONC felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont. A címerben a község védőszentje, Gyümölcsoltó Boldogasszony szerepel az egyházi ikonográfiai hagyományoknak megfelelően, a "Napbaöltözött Asszony" típusú ábrázolással. A vallásos hit a legerősebb közösségmegtartó erő, ezért jelképezésének nagy hagyománya van. A lakosság vallására utal az apostoli kettőskereszt is. A mezőgazdasági tevékenységet a búzakalászok és kaszapengék jelképezik. A címerben szerepel a községet átszelő Marcal-folyó ezüst hullámpólyával határolt kék pajzsláb megjelenítésén keresztül. A heraldikai fémek és színek szimbolikus jelentéstartalma a következő: Fémek: Arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség. Ezüst (Hold): bölcsesség, őszinteség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dabronc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]