Kerta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerta
Kerta címere
Kerta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Devecseri
Kistérség Devecseri
Jogállás község
Polgármester Buzás Károly Lajos[1]
Irányítószám 8492
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 635 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 39,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerta (Magyarország)
Kerta
Kerta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 51″, k. h. 17° 16′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 51″, k. h. 17° 16′ 25″
Kerta (Veszprém megye)
Kerta
Kerta
Pozíció Veszprém megye térképén

Kerta község Veszprém megyében, a Devecseri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerta Árpád-kori település, nevét már 1272-ben említette oklevél Keercha, majd 1469-ben Kyrtha néven.

Területe ősidők óta lakott volt, amit a Hunyor-patak magasabb teraszán feltárt halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézikorongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok és Várcsalit-pusztán egy földháton feltárt telephelymaradványok is igazolnak.

1488-ban Kinizsi Pál birtoka volt. Ekkor 40 forint országos adót fizetett, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalu létét feltételezi.

1514-ben lakossága részt vetta Somló környéki parasztmegmozdulásokban is.

Kerta egykori birtokosai a Horváth, Csóron, Békássy, Hagymásy és Sárkány családok voltak.

1552-ben nagy pestisjárvány pusztított a faluban, 1570-ben pedig a török pusztításával együtt telkeinek 62 %-a vált lakatlanná, 1596-ban pedig már mint lakatlan hely volt jelölve. Később azonban ismét benépesült, de 1603-ban még csak mindössze három adóköteles házat írtak itt össze. A falu lassú újranépesülését nagyban hátráltatta, hogy a falu jobbágyai a megye más falvaiba és Somogyba telepedtek le, ahol többek között adókedvezményeket is biztosítanak számukra. Ezért még 1715-ben is 16, 1722-ben pedig 25 elvándoroltat jegyeztek fel.

1696-ban Vázsonykő várának tartozéka, és a Zichy család birtoka volt.

1807-ben földesúri birtok volt 540 hold szántóval, a község lakosai pedig 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak.

A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.

1910-ben 870 magyar lakosa volt, melyből 602 római katolikus, 17 református, 243 evangélikus volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dabrókai Csárda - A község határában, a Marcal folyó közelében található. A csárdaa régi bakonyi betyárvilág egyik jellegzetes emléke, melynek neve gyakran volt olvasható a régi, szegénylegények ellen indított perek jegyzőkönyveiben.

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]