Kerta

Kerta címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Veszprém

Kistérség 2012-ig

Devecseri

Jogállás

község

Polgármester

Buzás Károly Lajos^[1]

Irányítószám

8492

Körzethívószám

88

Népesség

Teljes népesség

609 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

39,39 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

15,46 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kerta

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,16426°, k. h. 17,27348°

Kerta

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 47,16426°, k. h. 17,27348°

Kerta község Veszprém megyében, a Devecseri kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon.

Története [szerkesztés]

Kerta Árpád-kori település, nevét már 1272-ben említette oklevél Keercha, majd 1469-ben Kyrtha néven.

Területe ősidők óta lakott volt, amit a Hunyor-patak magasabb teraszán feltárt halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézikorongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok és Várcsalit-pusztán egy földháton feltárt telephelymaradványok is igazolnak.

1488-ban Kinizsi Pál birtoka volt. Ekkor 40 forint országos adót fizetett, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalu létét feltételezi.

1514-ben lakossága részt vetta Somló környéki parasztmegmozdulásokban is.

Kerta egykori birtokosai a Horváth, Csóron, Békássy, Hagymásy és Sárkány családok voltak.

1552-ben nagy pestisjárvány pusztított a faluban, 1570-ben pedig a török pusztításával együtt telkeinek 62 %-a vált lakatlanná, 1596-ban pedig már mint lakatlan hely volt jelölve. Később azonban ismét benépesült, de 1603-ban még csak mindössze három adóköteles házat írtak itt össze. A falu lassú újranépesülését nagyban hátráltatta, hogy a falu jobbágyai a megye más falvaiba és Somogyba telepedtek le, ahol többek között adókedvezményeket is biztosítanak számukra. Ezért még 1715-ben is 16, 1722-ben pedig 25 elvándoroltat jegyeztek fel.

1696-ban Vázsonykő várának tartozéka, és a Zichy család birtoka volt.

1807-ben földesúri birtok volt 540 hold szántóval, a község lakosai pedig 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak.

A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.

1910-ben 870 magyar lakosa volt, melyből 602 római katolikus, 17 református, 243 evangélikus volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Dabrókai Csárda - A község határában, a Marcal folyó közelében található. A csárdaa régi bakonyi betyárvilág egyik jellegzetes emléke, melynek neve gyakran volt olvasható a régi, szegénylegények ellen indított perek jegyzőkönyveiben.

Források, jegyzetek [szerkesztés]

Észak-Dunántúl (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 075 1

↑ Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)