Veszprémgalsa
| Veszprémgalsa | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Miklós[1] | ||
| Irányítószám | 8475 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 269 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 30,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Veszprémgalsa
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Veszprémgalsa
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,09519°, k. h. 17,26508° | |||
| Veszprémgalsa weboldala | |||
Veszprémgalsa község Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben. 1969-ben jött létre Veszprémpinkóc és Zalagalsa egyesítésével.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Marcal-medencében a Marcaltól kb. 4 km-re, a Torna-patak közelében fekszik.
Veszprémgalsa a 8-as számú főútról letérőben (kb. 3 km), Apácatorna, Kisberzseny és Hosztót szomszédságában fekszik.
Története [szerkesztés]
Veszprémgalsa Veszprémpinkóc és Zalagalsa egyesítéséből keletkezett, 1969. január 1-jén. A Galsát és Pinkócot elválasztó Kígyós-patak az 1950-es megyerendezésig Veszprém és Zala vármegye határát is jelölte.
A Galsa helységnév a szláv eredetű Galsa személynévből származik, a Zala előtag pedig az egykori megyei hovatartozással kapcsolatos. Első említése 1268-ból való. A XIV. század derekán adásvétel útján Himfi Benedek birtoka. Határa ekkor kb. 1500 hold. A Himfiek birtoka Esegvári Ferenc tulajdonába került. 1420-tól birtokos a faluba a Csabi Bazsó család. A két család a XVI. század végéig birtokolt. 1627-ben a falu egy része az Eszterházyak, másik része közbirtokosok kezén volt. Galsa nemesi társadalmából kiemelkedik a Polgár család, (1700-ban Polgár Istvánt nemesnek jegyzik fel és Galsa egyik birtokosának). A település a XVI-XVII. században jobbágyfalu. Az 1660-as évek közepén a falu elnéptelenedett. 1700 és 1711-ben Galsa ismét lakott, az 1720-as években települt véglegesen újra. A falu megélhetési forrásai a földművelés és az állattenyésztés. A falunak nagy a malomkultúrája. 1366-ban a Sárosd vizén három malmot jegyeztek fel, 1662-ben vízimalma a falu keleti végén állt, Sárosd község irányában. 1724-ben Kőmalom néven említik, 1799-ben kétkerekű malmáról tesznek említést az írások. A lakosság lélekszáma az 1720-as évektől gyarapodott. 1890-ban ötszáz lakosa volt. Ezt a számot már csak a Veszprémpinkóccal történt egyesülés után szárnyalta túl, a lélekszám azóta fogyóban van. Galsa népe 1773-ban magyar és szabadköltözködésű. 1700-ban lakosságát evangélikusnak mondták, később a katolikusok száma is megszaporodott. 1778-ban Péter és Pál tiszteletére építettek új templomot. A falu népessége a XIX. század folyamán alig fejlődött, 1890-ben ötszáz lakosa volt. 1949-ben lakosságának 74%-a élt mezőgazdaságból, az aktív keresők közül 97 volt ingázó. A tsz-szervezés 1959-ben kezdődött meg, lényegében ettől az időponttól kezdve kezdett megszűnni a helyhez kötött életforma.
Veszprémpinkóc neve ugyancsak szláv eredetű. A Pinkóc nevet először 1764-ban jegyezték fel, nemesek lakták, többségükben katolikusok. 1785-ben leányegyházként Tüskevárhoz tartozott. 1785-ben 119-ben lakosa volt. Egy 1797-ben készül térkép Tornapinkócként jelöli a települést. Önálló községként először az osztrák, majd az 1869. évi népszámláláskor hallatott magáról, ekkor 172 lakos élt itt. Határát (129 holdat) később szakították ki Apácatorna területéből. Törpe község volt 1941-ben 211 lakossal. Önálló maradt a tanácsválasztások idején is, pedig akkor már teljesen összeépült Zalagalsával. Egyesülése előtt Kisberzsennyel alkotott közös tanácsot.
Veszprémpinkóc és Zalagalsa 1969-től Veszprémgalsa néven egy község lett,[3] és egyúttal közös tanácsi székhely is, melyhez Hosztót, Szentimrefalva és Zalaszegvár tartozott tárközségként.[4] A közös tanácsot 1977-ben összevonták Csabrendek addig önálló tanácsával, az új székhely az utóbbi község lett.[5]
Veszprémgalsának 1970-ben 564 lakosa volt, négy utcával és 150 lakóházzal. A lakosság többsége az ajkai bányákban és ipari üzemekben, a helyi és környéki tsz-ekben dolgozott, a fő üzemág az állattenyésztés és a földművelés volt. A villany 1949-ben gyulladt ki a községben.
1990 óta önálló önkormányzattal rendelkezik, közigazgatásilag a csabrendeki körjegyzőséghez tartozik. A község vezetékes vízzel, gázzal, telefonhálózattal ellátott, burkolt (portalanított) utakkal rendelkezik. Intézményei: klubkönyvtár, orvosi rendelő, községháza.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus templom (XVIII. század).
Evangélikus templom.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Veszprémgalsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Veszprémgalsa története a KSH online helységnévtárában
- ↑ Az Elnöki Tanács 35/1968. számú, Veszprém megyében községi közös tanácsok szervezéséről szóló határozatának 2. a) pontja, a végrehajtás határnapja 1968. december 31.
- ↑ Az Elnöki Tanács 5/1977. számú, községi közös tanácsok szervezéséről szóló határozatának 16. a) pontja, a végrehajtás időpontja 1977. április 1.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
