Küngös

Küngös besenyõ származású Kunigundát jelent. IV. Béla leánya viselte a nevet. Elõször 1290-ben említik Kingus néven. 1729-ben Egyházküngöspuszta és Pusztaküngös néven a Kenesey és Tóth nemzetség, valamint a Vojnich bárók egyikének birtoka. További részletek: [1].

Három évszázadon át pusztaként, a 19. század közepén kezd faluvá válni Küngösként 307 lakossal. 1828-ban 307 lakóval, 1960-ban 655, 2006-ben 560 lakóval rendelkezett.

1941-ben a lakók egynegyede már ipari munkás volt. 1945 után egy állami gazdaság és egy tsz birtokolta. Önálló polgármesterség Csajággal közös körjegyzőséggel. Jellemzője a sok fa, a lakók rendszeresen pótolják a kipusztult fákat.

A falunév helyi magyarázata:

„	Régen, még az első világháború előtt, a falu határában (a temető fölötti domb tetején) egy lobogó inges férfialakot ábrázoló kőszobor állt, amelyet kőinges – helyi tájszólással „küüngös” – szobornak neveztek. A kőszobor nagy valószínűséggel létezett még az 1900-as évek elején is. Az öregek szerint a Középkút mellett álló szobrot egyszer a berhidai legények ellopták, de a küngösiek visszalopták. A szobrot puha mészkőből vésték, rég elporlott.	”

Persze, akármilyen jól is hangzik, ez csak egy kitalált történet volt a kíváncsi kisgyerekek számára.

Nevezetességei [szerkesztés]

A háromutcás falu közepén álló kis kastély a Vojnich bárók tulajdona volt az államosításig. Azt követően a (Veszprémi) Állami Gazdaság kerületi központjaként használták. A kastély rózsakertjét és a park egy részét a Gazdaság karbantartotta, de az 1980-as évek végén sajnos elpusztult, az épület három tornyának gyönyörű kovácsoltvas korlátdíszítései közül a középső pedig a tetőjavítás áldozata lett. A 19–20. század fordulóján báró Schwartzer Ottó téglát is égettetett B S O téglapecséttel, még mindig találhatók a falakban ilyen téglák szerte a faluban.

A faluban ered a Bürkösréti patak. A fő utcával (Kossuth utca) párhuzamosan csordogál a szomszéd falu, Csajág felé. A fő utcával szintén párhuzamosan fut a Veszprém–Dombóvár, később Veszprém–Tamási, még később Veszprém–Lepsény, aztán már csak Veszprém–Csajág, végül megszűnt vasútvonal.

Az 1960-as évek elején még sokat meséltek arról, hogy a Várhegyen (Csajág felé, a vasút után a Várhegyút dűlő mellett) állt valamikor egy vár, és az ekék ki szoktak fordítani pénzeket, faragott köveket. Akkortájt még magán zárkertek, pincék voltak azon a részen, mielőtt a termelőszövetkezet egybeszántotta.

A temető

A falu temetőjében látható a mintegy 20–30 darabos, 18–19. századi és a 20. század elejéről származó sírkőgyűjtemény.

Az 1970-es években itt volt az ország legnagyobb levendula- és mandulaültetvénye. A mintegy százhektáros őszibarackosban építőtábor is üzemelt. A hatvanas években volt női röplabdacsapata, röplabdapálya az akkori orvosi rendelő mellett, focicsapata, néptánckör és színjátszókör. A kastély kultúrteremként használt nagytermében sokáig megvolt a színpad és a János vitéz olajfestésű díszletei.

Nagy nevezetességei nincsenek, hiszen ez egy háromutcás falucska a Balaton háta mögött.

A településen nevezetességnek számító Árpád-Házi Szent Kinga templom melynek magassága 14 méter a templom háta mögött csordogál a patak a templom alapköve 2005. áprilisában került helyére a templom nevezetessége a harangláb melyet Dusicza Ferenc és Beke Zsolt Plébános úr áldott meg 2011-ben 3 haranggal rendelkezik a legmagasabban levő a Szent Kinga harang 70 kilogramm súly körüli a középső Szent Margit és Boldog Jolánta névre van keresztelve a legalsó a Nagy Boldog asszony harang.A határ mellett lévő Őrség A templom részére adományozott egy (Casulát) Miseruhát aznap Szent Kinga búcsú miséjét Beke Zsolt Plébános már ebben a ruhában mutatta be. a harangszentelést megnézheti a http://www.youtube.com/watch?v=8JPpqYZbvJs webhelyen.

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Küngös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)