Bakonytamási

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakonytamási
Bakonytamási1.JPG
Az evangélikus templom
Bakonytamási címere
Bakonytamási címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Kistérség Pápai
Jogállás község
Polgármester Németh Károly[1]
Irányítószám 8555
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 627 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 31,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonytamási  (Magyarország)
Bakonytamási
Bakonytamási
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 40″, k. h. 17° 43′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 40″, k. h. 17° 43′ 52″
Bakonytamási  (Veszprém megye)
Bakonytamási
Bakonytamási
Pozíció Veszprém megye térképén
Bakonytamási weboldala

Bakonytamási község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bakonytamási község a Kisalföld déli határán, a Bakony északi szélén, a Bakonyalja és a Sokoróalja találkozásánál fekszik. A KisbérPápa közötti útvonalon közelíthatő meg.

Szomszédos települések: Gic, Pápateszér, Románd.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu területén őskori és ókori leletek is találhatók, első említése 1262-történik. Nevének eredete: Tamásé, sokáig jobbágyfaluként tartották számon.

Egy régi ház felújítása Bakonytamásiban

A mohácsi vész után kiürült a falu, majd csak az 1600-as években települt be újra. Ekkoriban alakult ki címere, a helység szekérkereket ábrázoló pecsétnyomója, melynek felirata: „Thamasi falv pecseti 1695”.

1902. október 1-jén Bakonytamásit nagyközséggé nyilvánították, még ebben az évben nyitották meg a rajta átvezető Tatabánya–Pápa-vasútvonalat is.

1910-ben 986 lakosából 983 magyar volt. Ebből 287 római katolikus, 651 evangélikus, 35 izraelita volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.

Az 1970-es években a községi közös tanács központja Pápateszér lett, majd a rendszerváltáskor nyerte vissza ismét önállóságát.

Gerencsérpuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bakonytamási határában feküdt egykor Gerencsérpuszta is, melyet 1015-1031 között még I. István király adományozott a veszprémvölgyi görög apácáknak, melyet az adományozott falvak közt mint fazekasközséget tüntettek fel.

Gerencsérpuszta az 1970-es években néptelenedett el. Első említésének évfordulójára emlékművet is avattak. Az emlékműavatásra, megemlékezésre eljöttek a még élő egykori gerencséri lakosok is.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bakonytamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Veszprém Megyei Tanulmányok XXI. - Bakonytamási Község élete 1944-45
  • Veszprém Megye Földrajzi nevei - II. Pápai Járás (Magyar Nyelvtudományi Társaság,1987)
  • A veszprémi egyházmegye papságának névtára - Vp.,1975.)
  • Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Vp, 1989.
  • Emlékhelyek Veszprém megyében - Bándi László, Vp.,1996.
  • Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztása és tanácsvezetői 1945–1981.
  • Genthon István: Magyarország művészeti emlékhelyei. I. Dunántúl. Bp.,1959.
  • Hampel J.: A bronzkor emlékei magyarhonban. I.-II.k., Bp., 1892
  • H. Szabó Lajos: Millenniumi Emlékek Veszprém Megyében
  • Huszár I. Éremlelőhelyek Veszprém területén. Veszprém Megyei Múzeumok Évkönyve 1. Vp., 1963
  • Ila Bálint – Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest: Akadémiai. 1964. = Magyarország Helytörténeti Lexikona.
  • Koppány Tibor: Bakonytamási története. Kézirat 1996. A KOH gyűjteménye
  • Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházashelyek Veszprém megyében. Megyei Múzeumi Közlemények, Bp., 1967
  • Magyarország Régészeti Topográfiája (a pápai és zirci járás) Bp., 1972
  • Magyar néprajzi lexikon