Bakonytamási
| Bakonytamási | |||
 |
|||
| Az evangélikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Németh Károly[1] | ||
| Irányítószám | 8555 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 642 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 31,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bakonytamási
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bakonytamási
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 24′ 40″, k. h. 17° 43′ 52″ | |||
| Bakonytamási weboldala | |||
Bakonytamási község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bakonytamási község a Kisalföld déli határán, a Bakony északi szélén, a Bakonyalja és a Sokoróalja találkozásánál fekszik. A Kisbér – Pápa közötti útvonalon közelíthatő meg.
Szomszédos települések: Gic, Pápateszér, Románd.
Töténete [szerkesztés]
A falu területén őskori, és ókori leletek is találhatók, első említése 1262-történik. Nevének eredete: Tamásé, sokáig jobbágyfaluként tartották számon.
A mohácsi vész után kiürült a falu, majd csak az 1600-as években települt be újra. Ekkoriban alakult ki címere, a helység szekérkereket ábrázoló pecsétnyomója, melynek felirata: „Thamasi falv pecseti 1695”.
1902. október 1-jén Bakonytamásit nagyközséggé nyilvánítottákák, még ebben az évben nyitották meg a rajta átvezető pápa-bánhidai vasútvonalat is.
1910-ben 986 lakosából 983 magyar volt. Ebből 287 római katolikus, 651 evangélikus, 35 izraelita volt.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
Az 1970-es években a községi közös tanács központja Pápateszér lett, majd a rendszerváltáskor nyerte vissza ismét önállóságát.
Gerencsérpuszta [szerkesztés]
Bakonytamási határában feküdt egykor Gerencsérpuszta is, melyet 1015-1031 között még I. István király adományozott a veszprémvölgyi görög apácáknak, melyet az adományozott falvak közt, mint fazekasközséget tüntettek fel.
Gerencsérpuszta az 1970-es években néptelenedett el. Első említésének évfordulójára emlékművet is avattak. Az emlékműavatásra, megemlékezésre eljöttek a még élő egykori gerencséri lakosok is.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1910-ben Tatay Sándor író (meghalt 1991-ben).
- Hámory Imre (Bakonytamási, 1909. jún. 9. - Bp. 1967) operaénekes.
- Ördög A. Róbert (Tököl, 1982–) költő.
- Berki Csaba fekvenyomó Európa-bajnok
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bakonytamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Források [szerkesztés]
- Veszprém Megyei Tanulmányok XXI. - Bakonytamási Község élete 1944-45
- Veszprém Megye Földrajzi nevei - II. Pápai Járás (Magyar Nyelvtudományi Társaság,1987)
- A veszprémi egyházmegye papságának névtára - Vp.,1975.)
- Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Vp, 1989.
- Emlékhelyek Veszprém megyében - Bándi László, Vp.,1996.
- Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztása és tanácsvezetői 1945–1981.
- Genthon István: Magyarország művészeti emlékhelyei. I. Dunántúl. Bp.,1959.
- Hampel J.: A bronzkor emlékei magyarhonban. I.-II.k., Bp., 1892
- H. Szabó Lajos: Millenniumi Emlékek Veszprém Megyében
- Huszár I. Éremlelőhelyek Veszprém területén. Veszprém Megyei Múzeumok Évkönyve 1. Vp., 1963
- Ila Bálint – Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest: Akadémiai. 1964. = Magyarország Helytörténeti Lexikona.
- Koppány Tibor: Bakonytamási története. Kézirat 1996. A KOH gyűjteménye
- Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházashelyek Veszprém megyében. Megyei Múzeumi Közlemények, Bp., 1967
- Magyarország Régészeti Topográfiája (a pápai és zirci járás) Bp., 1972
- Magyar néprajzi lexikon
|
|||||
