Herend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herend
Herend címere
Herend címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Veszprémi
Kistérség Veszprémi
Jogállás város
Polgármester Vajai László[1]
Irányítószám 8440
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 3411 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 176,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herend  (Magyarország)
Herend
Herend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 05″
Herend  (Veszprém megye)
Herend
Herend
Pozíció Veszprém megye térképén
Herend weboldala

Herend (németül Herrendorf) város Veszprém megye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herend a 8-as főút és a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonal mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. Átfolyik rajta a Séd patak, de az országút nem vágja ketté.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.

A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.

A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.

A herendi porcelán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Porcelánmúzeum (1964 óta)
  • Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
  • Római katolikus templom a porcelánablakkal

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Online[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hudi József: Herend története, Veszprém, 1998 [1]