Herend
| Herend | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Veszprémi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Vajai László[1] | ||
| Irányítószám | 8440 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3447 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 176,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,13261°, k. h. 17,75129° | |||
| é. sz. 47,13261°, k. h. 17,75129° | |||
| Herend weboldala | |||
Herend (németül Herrendorf) város Veszprém megyében. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Herend a 8-as főút és a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonal mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. Átfolyik rajta a Séd-patak, de az országút nem vágja ketté.
Története [szerkesztés]
A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.
A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.
A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.
A herendi porcelán [szerkesztés]
Látnivalók [szerkesztés]
- Porcelánmúzeum (1964 óta)
- Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
- Római katolikus templom a porcelánablakkal
Képgaléria [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Online [szerkesztés]
- A Herend Múzeum
- A Herendi Porcelángyár oldala
- Légifotók a gyárról
- A porcelángyár történetéről
- A herendi művelődési ház oldala
- Porcelán.lap.hu - linkgyűjtemény
- Herend légifotó galériája
- Légifotók a gyárról és Herendről
Könyvek [szerkesztés]
- Hudi József: Herend története, Veszprém, 1998 [1]
|
|||||

