Márkó
| Márkó | |||
| A 8-as főút községet elkerülő szakasza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség | Veszprémi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Hartmann Antal[1] | ||
| Irányítószám | 8441 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1152 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 33,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Márkó weboldala | |||
Márkó (németül Markusdorf) község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Veszprémtől nyugatra (9 km), Herendtől keletre 5 km-re fekszik. A 8-as főközlekedési úton, vagy a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon közelíthető meg. A legközelebbi település: Bánd (3 km).
[szerkesztés] Története
Régészeti leletek és középkori oklevelek tanúsága szerint a mai település helyén egykor több település, többek között Szent Márk falva állhatott. A török időkben elpusztult és elnéptelenedett falvak helyén csak a 18. században indult újra az élet. Padányi Bíró Márton püspök és a veszprémi káptalan 1741-ben német telepeseket hívott erre a vidékre, akik megalapították és felépítették Márkót. Jellegzetes egyutcás település volt sokáig.
A barokk római katolikus temploma 1754-ben épült. A német telepesek az XVIII. század végére templomukat is felépítették, ami 1834 nagypéntekén leégett. Emlékére emelték a közeli dombra 1839-ban a késő klasszicista stílusú Kálvária-kápolnát.
A német anyanyelvű lakók nagy részét a II. világháború után kitelepítették, helyükre magyar nyelvű népesség érkezett.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Házai közül még őrzi néhány a népi építészet formakincsét és hagyományait.
- A fennsíkból kiemelkedő dombon a Kálvária fehér kápolnája és stációi már messziről látszanak.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||

