Vonyarcvashegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vonyarcvashegy
Kilátás a fénykereszttől
Kilátás a fénykereszttől
Vonyarcvashegy címere
Vonyarcvashegy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásnagyközség
PolgármesterPali Róbert (független)[1]
Irányítószám8314
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség2408 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség155,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 43″, k. h. 17° 18′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 43″, k. h. 17° 18′ 58″
Vonyarcvashegy (Zala vármegye)
Vonyarcvashegy
Vonyarcvashegy
Pozíció Zala vármegye térképén
Vonyarcvashegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vonyarcvashegy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vonyarcvashegy nagyközség Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vonyarcvashegy a Keszthelyi-öböl partján, a Keszthelyi-fennsík déli szélénél, Zala vármegye keleti részén fekszik. Délről a Balaton, északról a hegyek zárják el a települést, így csak kelet–nyugati irányba nyitott. Így fut a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal is keresztül a településen, amelyen a település egy vasútállomása elővárosi szerelvényeket és Pécsről, valamint Szombathelyről gyorsvonatokat fogad.

A község főútja a 71-es másodrendű főút, amely a Balaton északi parti településeivel és Keszthellyel köti össze. Vonyarcvashegy Keszthely felől kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Tapolcáról sűrűn járnak járatok.

Története[szerkesztés]

A Balatonhoz közelebb eső Vonyarc településrész történetileg jóval megelőzi Vashegyet. Első említése 1335-ből való már mint anyaszentegyház. Ekkori birtokosai a Karmacsi család.

1573-ban a török megrohanta a települést, és felgyújtotta. Az 1580-as évektől évszázadokig lakatlanná vált a falu. A 17. században a környék mint szőlőhegy éledt újjá. A vonyarci hegyközségben a birtokosok elsősorban keszthelyi gazdák voltak, azonban az 1690-től kezdve pár helyi lakosról is lehet beszélni. A mai település másik része, Vashegy, is ebben az időszakban jelent meg. Első említése 1689-ből való mint Balatongyörök szőlőhegye.

A 18. században két apró falu volt a mai nagyközség helyén. Lakosai zsellérek voltak, és főként a szőlőkben végzett bérmunkákból éltek. A terület birtokosa 1741-től a Festetics család mellett a horvát bán, aki végül 1779-ben lemondott tulajdonáról, így teljes mértékben a Festeticsek birtokába került.

Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült, és kisebb fejlődésbe kezdett. Iskolája 1870-ben nyílt meg.

A település a 20. század elején tovább nőtt, azonban kiemelkedő fejlődése csak az 1950-es évektől figyelhető meg, amikor a község bekapcsolódott a balatoni turizmusba, jó minőségű strand, 1952-ben új iskolája, 1957-ben pedig egy kemping jött létre. 1960-ban Vonyarcvashegy nagyközséggé alakult, ahol a turizmus meghatározó jelleggel bír.

2007-ig a Keszthely–Hévízi, utána a Keszthelyi kistérséghez, 2013 óta a Keszthelyi járáshoz tartozik.

A településen polgárőrség működik.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Andorkó Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Andorkó Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Seffer József (független)[6]
  • 2002–2006: Seffer József (független)[7]
  • 2006–2010: Seffer József (független)[8]
  • 2010–2014: Péter Károly (független)[9]
  • 2014–2019: Péter Károly (független)[10]
  • 2019-től: Pali Róbert (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2178
2182
2172
2393
2400
2408
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,2%, cigány 0,2%, német 6,97%, horvát 0,16%. A lakosok 55,2%-a római katolikusnak, 2,36% reformátusnak, 1,32% evangélikusnak, 7,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (31,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály-domb
  • Vonyarci kápolna
  • Vashegyi kápolna
  • Kálvária és „fénykereszt” (2010)[12]
  • Lidó strand
  • 40 halász emlékmű
  • Vitorláskikötő és magaspart
  • Berzsenyi-kilátó
  • Kitaibel Pál kilátó

Testvértelepülése[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Vonyarcvashegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Vonyarcvashegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Vonyarcvashegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  6. Vonyarcvashegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Vonyarcvashegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Vonyarcvashegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  9. Vonyarcvashegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  10. Vonyarcvashegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  11. Területi adatok – Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. Látnivalók. vonyarcvashegy.hu. (Hozzáférés: 2015. augusztus 23.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]