Felsőlakos
| Felsőlakos (Gornji Lakoš) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9220 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 385 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 161 m |
| Terület | 5,14 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 33′ 01″, k. h. 16° 25′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 01″, k. h. 16° 25′ 28″ | |
Felsőlakos (korábban Felső-Lendvalakos, szlovénül: Gornji Lakoš, vendül Gorenji Lakoš) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Lendvától 4 km-re délnyugatra a Lendva-Muraszombat út melletta Lendvába igyekvő Csernec patak és a Mura között fekszik.
Története[szerkesztés]
Alsó- és Felsőlakos a 14. századtól a 18. századig az alsólendvai uradalom részeként egy falu volt. A 14. század elején az alsólendvai uradalom a Buzád-Hahold-nemzetség birtoka volt, akiktől a Németújváriak erőszakkal foglalták el. Tőlük a királyi hatalom szerezte vissza és 1323-ban az alsólendvai Bánffy családból való alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Fényes Elek szerint "Lakos (Felső), magyar falu, Zala vmegyében, 283 kath. lak. F. u. h. Eszterházy."[2]
1910-ben 619, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 438 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent István tiszteletére szentelt kápolnája a 20. század első felében épült neogótikus stílusban.
- Római kori település maradványai.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
