Balatonudvari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonudvari
Heart-shaped tombstones in Balatonudvari.jpg
Szív alakú sírkövek a temetőben
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonfüredi
Kistérség Balatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Szabó László[1]
Irányítószám 8242
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 310 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 15,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonudvari  (Magyarország)
Balatonudvari
Balatonudvari
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 17″, k. h. 17° 47′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 17″, k. h. 17° 47′ 59″
Balatonudvari  (Veszprém megye)
Balatonudvari
Balatonudvari
Pozíció Veszprém megye térképén
Balatonudvari weboldala

Balatonudvari község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatonudvari a Balaton északi partján, Balatonfüredtől 10 km-re nyugatra, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóval a 71-es főúton, vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. A falu neve az 1055-ben készült tihanyi alapítólevélben nem szerepelt, ám egy 1092-ben írt (feltehetőleg hamisított[3]) oklevél tartalmazott Udvarira vonatkozó megjegyzéseket. Az első okleveles említésekor mint Vduory szerepel. Az itteni birtok a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül a veszprémi püspökségé egészen a 20. századig.

A községhatár nyugati része és a Balaton szögében üdülőtelep létesült, Szent Antal telep néven, amely 1945 után a Kiliántelep, 1990-ben a Fövenyes nevet kapta.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A temető egyik sírköve

Balatonudvari védetté nyilvánított temetőjében találhatóak a szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkövek. A sírköveken 18081840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A több mint hatvan sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni (például néhányat Balatonfüred temetőjében). A leggyakoribb családnevek a Kozma és a Kerkápoly (Eötvös Károly).[4]

Sokan próbálták már megfejteni, miért faragtak ilyen szív alakú sírköveket ebbe a temetőbe. A pontos válasz nem ismert, de a a róluk szóló legenda a helytörténeti galériában megtalálható.

Római katolikus templom
  • Szent Márton római katolikus templom (a középkori templom felhasználásával épült a 19. század első felében)

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eötvös K. (2004): Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. Neumann Kht. Budapest

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balatonudvari települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Marton Jenő: Balatonudvari története
  4. Eötvös Károly: Balatoni utazás - A két temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonudvari témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]