Balatonudvari
| Balatonudvari | |
| Szív alakú sírkövek a temetőben | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Balatonfüredi |
| Rang | község |
| Polgármester | Szabó László[1] |
| Irányítószám | 8242 |
| Körzethívószám | 87 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 296 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 15,74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Balatonudvari weboldala | |
Balatonudvari község Veszprém megyében, a Balatonfüredi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Balatonudvari a Balaton északi partján, Balatonfüredtől 10 km-re keletre, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
Autóval a 71-es főúton, vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.
[szerkesztés] Története
Nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. A falu neve az 1055-ben készült tihanyi alapítólevélben nem szerepelt, ám egy 1092-ben írt (feltehetőleg hamisított[3]) oklevél tartalmazott Udvarira vonatkozó megjegyzéseket. Az első okleveles említésekor mint Vduory szerepel. Az itteni birtok a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül a veszprémi püspökségé egészen a 20. századig.
A községhatár nyugati része és a Balaton szögében üdülőtelep létesült, Szent Antal telep néven, amely 1945 után a Kiliántelep, 1990-ben a Fövenyes nevet kapta.
[szerkesztés] Nevezetességei
Balatonudvari védetté nyilvánított temetőjében találhatóak a szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkövek. A sírköveken 1808–1840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A több mint hatvan sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni (például néhány Balatonfüred temetőjében). A leggyakoribb családnevek a Kozma és a Kerkápoly (Eötvös Károly).
Sokan próbálták már megfejteni, miért faragtak ilyen szív alakú sírköveket ebbe a temetőbe. A pontos válasz nem ismert, de a a róluk szóló legenda a helytörténeti galériában megtalálható.
- Szent Márton római katolikus templom (a középkori templom felhasználásával épült a 19. század első felében)
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Források
- Eötvös K. (2004): Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. Neumann Kht. Budapest
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Balatonudvari
- Balcsi.net (Balatonudvari bemutatása)
- Balatonudvari a www.utikonyvem.hu oldalon
- Tűzesetek és balesetek Balatonudvariban
- Honnan ered a szív alakú sírkövek szokása?
- Balatonudvari a Via Sancti Martini honlapján
- A balatonudvari temető sírkövei
|
|||||

