Tihanyi alapítólevél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az alapítólevél
A tihanyi apátsági templom
Az alapítólevél részlete:
„feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, azaz
Fehérvárra menő hadi útra”
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

A tihanyi alapítólevél, amelyben I. András király 1055-ben összeíratta a monostor birtokát, az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tihanyi bencés apátságot Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére alapító I. András magyar király adta ki, és valószínűleg Miklós püspök fogalmazta. Tihanyban az uralkodó bencés szerzeteseket telepített le, akiknek templomot és kolostort építtetett a Tihanyi-félsziget kimagasló pontján. Az alapítás tényét, a javak átadását erősíti meg az a hártyára írt oklevél, amelyet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban őriznek a mai napig.

Tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E latin adománylevél szövegében számos olyan magyar nyelvű helymegjelölés fordul elő, amely a 11. századi hazai nyelvállapotról árulkodik.

Az okirat nem csak tulajdonneveket, hanem közneveket, szószerkezeteket és egy mondattöredéket is tartalmaz magyarul: »FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA«, vagyis Fehérvárra (ma Székesfehérvár) menő hadi útra. Ez az út egy római kori útnak még meglevő és használt szakasza lehetett. Ez volt dél felé Fehérvár legfontosabb útja. Erre vezetett a jeruzsálemi zarándokút (1030-1043) is. Fehérvár a nevét onnan kapta, hogy fehér kőből építették a falait.[1]

Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben, amely az első eredeti formában fennmaradt magyarországi oklevél (vagy egykorú másolat). A toldalékok fejlődése szempontjából[forrás?] érdekes az idézett híres részlet, amelyben a mai határozórag helyén még névutó olvasható (-ra, -re = REA), a másik érdekesség, hogy a szótövek végét itt magánhangzó zárja Fehérvár = FEHERUUARU, út = UTU.

"Azon a FUK nevű patakon ugyanis, amely a mondott tóból folyik ki, van egy hely, ahol a népek átjárnak, néha a hídon, gyakran pedig a gázlón át, s ez szintén ide tartozik."

Itt a FUK Siófok nevét jelenti.

Az alapítólevél teljes szövege megtalálható a Wikiforrásban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A tihanyi alapítólevél másolata
  • Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma ezer éve. Szerkesztő: Takács Imre. Pannonhalma, 1996
  • Browsing by Citation "Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapítólevél tiszteletére / Szerkesztő: Érszegi Géza. - Tihany, Tihanyi Bencés Apátság, 2007
  • Bárczi Géza: A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest, 1951.
  • Zelliger Erzsébet: A Tihanyi Alapítólevél Bencés kiadó
  • Hoffmann István: A Tihanyi alapítólevél három szórványáról: Huluoodi, Turku, Ursa

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]