Csesznek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig gray.svg  A „Csesznek” lehetséges további jelentéseiről lásd: Csesznek (egyértelműsítő lap).
Csesznek
Csesznekhungary100.jpg
Csesznek vára
Csesznek címere
Csesznek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Kistérség 2012-ig Zirci
Jogállás község
Polgármester Trieblné Stanka Éva Renáta[1]
Irányítószám 8419
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 523 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 21,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csesznek (Magyarország)
Csesznek
Csesznek
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47,35537°, k. h. 17,88145°
Csesznek (Veszprém megye)
Csesznek
Csesznek
Pozíció Veszprém megye térképén
é. sz. 47,35537°, k. h. 17,88145°
Csesznek weboldala

Csesznek (németül: Zeßnegg, szlovákul: Česnek, horvátul: Česneg) község Veszprém megyében, a Zirci kistérségben.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

A Bakonyban található. A környék fontos természeti látnivalója az Ördög-rét, a Remete-lyuk és a Zsivány-barlang.

Története [szerkesztés]

A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Csesznek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik.

A vár [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Cseszneki vár

A község határában találhatók a cseszneki vár romjai. A várat feltehetően 1263 körül építtette a Bána nemzetségből származó Jakab trencséni főispán, IV. Béla király kardhordozója. Nem bizonyítható, hogy tőle származik a báró és gróf Cseszneky család. A Csesznekiek a 14. század elején eladták a Csákoknak, tőlük váltotta magához 1326-ban Károly Róbert. 1392-ig királyi vár maradt, mikor Luxemburgi Zsigmond elcserélte a Garaiakkal a Macsói bánságért. A Garai család jelentős mértékben bővítette a várat. A Garai család férfi ága 1482-ben halt ki. Mátyás király a cseszneki uradalmat gróf Szapolyai Istvánnak adományozta. 1527-ben Enyingi Török Bálint, I. Ferdinánd híve foglalta el a várat, s megtartotta akkor is, mikor átállt János király táborába.

1542-től ismét királyi vár, majd I. Ferdinánd Csaby István egri kapitánynak adományozta, akiről örököseire, Szelestey Sebestyénre és Wathay Lőrincre szállt. 1561-ben Wathay sikeresen veri vissza a török ostromot.

1594-ben Győr elestét követően az őrség kardcsapás nélkül föladja a várat, de már 1598-ban sikerült visszafogalni. A 16-17. század fordulóján ismét a Cseszneky családé. A későbbiekben Bocskai és Bethlen Gábor csapatai is megszállták. 1635-ben galánthai báró Esterházy Dániel vásárolta meg, ettől kezdve Csesznek Esterházy-birtok.

A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok 1705-ben foglalták el és 1709-ig a kezükben is tartották.

A cseszneki vár

Gróf Esterházy Ferenc 1750 körül átalakíttatta, de mivel így sem felelt meg a család kényelmi igényeinek, a 18. század végétől már csak gazdasági célokra és börtönnek használták. Az 1810. évi földrengés és a tíz évvel későbbi tűzvész betetőzte a pusztítást. 1828-ban már csak romként említik.

Az épülettömb maradványait az 1970-es években konzerválták. A vár jelenleg vonzó kulturális programok, várjátékok színhelye.

A falu [szerkesztés]

A várbirtokhoz tartozó falut először 1372-ben említik. Később Vámhegy néven volt ismert. 1683-ban, amikor Kara Musztafa nagyvezír hadai teljesen elpusztíották a falut, melyet önálló jobbágyfaluként csak a 18. század derekán szerveztek újra. A település lakói a 16. században áttértek a protestáns hitre, a 18. századi betelepülők jórészt katolikusok voltak. jelenleg református imaház és katolikus templom áll a hívek rendelkezésére.

Csesznek jelenetős falusi turizmus célpontja is, a Várhegy és Gézaháza parkkertje természetvédelmi terület. 2007-ben Cseszneki Művésztelep Egyesület néven kulturális szervezet alakult, melynek célja állandó képzőművészet galéria létrehozása a községben.

Híres szülöttei és polgárai [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Csesznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csesznek témájú médiaállományokat.
m • v • sz
A Zirci kistérség települései

Bakonybél •  Bakonynána •  Bakonyoszlop •  Bakonyszentkirály •  Borzavár •  Csesznek •  Csetény •  Dudar •  Eplény •  Lókút •  Nagyesztergár •  Olaszfalu •  Pénzesgyőr •  Porva •  Szápár •  Zirc
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csesznek&oldid=13537846”