Esterházy Dániel (kuruc generális)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esterházy Dániel
Esterházy Dániel
Esterházy Dániel
Született1665[1][2]
nem ismert
Elhunyt1714. október 1. (48-49 évesen)[1]
Nagycenk
Állampolgárságamagyar
GyermekeiEsterházy János
Foglalkozásakatonatiszt
Sablon • Wikidata • Segítség

Galántai gróf Esterházy Dániel (1665 – Nagycenk, 1714. október 1.) kuruc generális, majd altábornagy a Rákóczi-szabadságharcban, 1711-ben Kassa védője. A grófi rangot 1701-ben kapta.[3]

Esterházy János csehszlovákiai politikus ősapja.[4]

Élete[szerkesztés]

Az Esterházy család cseszneki ágából származott. Édesapja galántai báró Esterházy Mihály (1629–1686),[5] édesanyja, a Nádasd nemzetségből származó nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667),[6] aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747),[7] féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699),[8] aki édesapja második házasságából született.

1690-ben feleségül vette cziráki és dénesfalvi bárónő Cziráky Katát,[9] akitől öt gyermeke született: János (1691–1744),[10] Krisztina (?–?, 1716-tól Révay Péter felesége),[11] Klára (?–1720 után),[12] Zsuzsanna (?–1712 körül)[13] és Jozefa (1708–1756 körül).[14]

Részt vett a törökellenes háborúban. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban II. Rákóczi Ferenchez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben Károlyi Sándor helyetteseként szolgált a dunántúli hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően I. Lipót szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben Érsekújvár parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította Bazin, Modor és Szentgyörgy városát a császári tábornagy, Sigbert Heister csapataitól. 1707-ben az ónodi országgyűlésen a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a Duna–Tisza közi hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a szatmári béke megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  3. ↑ Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 441. o. ISBN 963-547-414-8  
  4. ↑ genealogy.org - Esterházy family 04
  5. ↑ Esterházy Mihály (1629–1686) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)
  6. ↑ Darabos Mária (?–1667) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)
  7. ↑ Esterházy László (1666–1747) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  8. ↑ Esterházy Borbála (1668–1699) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  9. ↑ Cziráky Kata adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  10. ↑ Esterházy János (1691–1744) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában. [2014. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 31.)
  11. ↑ Esterházy Krisztina adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  12. ↑ Esterházy Klára (?–1720 után) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  13. ↑ Esterházy Zsuzsanna (?–1712 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  14. ↑ Esterházy Jozefa (1708–1756 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Esterházy_Dániel_(kuruc_generális)&oldid=26105054”