Iszkáz
| Iszkáz | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség 2012-ig | Devecseri |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Cseh József[1] |
| Irányítószám | 8493 |
| Körzethívószám | 88 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 322 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 20,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Iszkáz
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Iszkáz
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|
| é. sz. 47,1659°, k. h. 17,2994° | |
| Iszkáz weboldala | |
Iszkáz község Veszprém megyében, az Devecseri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Iszkáz Veszprém megyében a Somló hegy közelében fekszik. A Hunyor patak jobb partját kísérő körülbelül tizenöt méter magasságig emelkedő dombsor tetején két kilométer hosszan nyúlik el.
Története [szerkesztés]
A legújabb kori történetírást megelőzően is maradtak fenn a környék lakottságáról feljegyzések, de a falu korábbi helyszíneként alig ismert Besenyő nevű erdőben a régészek kőkori tárgyi emlékekre ( pl. kőbaltára) és más, lakott területre jellemző nyomokra is bukkantak. Három község egyesítéséből keletkezett 1947-ben, bár a falvak összevonása már a 19. század közepén indokolt lett volna, azt a társadalmi ellentétek gátolták, mivel Középiszkáz kisnemesi falu volt. Az első írásos emlék 1212-ből való. A szláv eredetű " Iszkáz " családnév már a 13. században mindhárom település nevét jelzi. Alsó-, Felső- és Középiszkázról 1488-ban is említést tesznek az oklevelek. Alsóiszkázt Töttös Iszkáznak, Felsőiszkázt Mindszent Iszkáznak vagy Apácás Iszkáznak, Középiszkázt pedig Kápolnás Iszkáznak nevezték. Az Iszkáz helynév szláv eredetű személynévből alakult ki.
Alsóiszkáz (Pókyszkáz) a Töttös előnevet 1488 után kapta, ugyanis a felsőiszkázi Töttös család ebbe a községbe települt. Majd később ugyanitt átmenetileg megjelennek az Ostffy családnevű birtokosok.
Felsőiszkáz a Töttös család elköltözése után Mindszent Iszkáz, majd később a Felsőiszkáz nevet viseli. Miután a Somlóvásárhelyi Apácarend Pozsonyba költözik, itt alakítják ki a plébániahivatalt és ehhez az egyházi központhoz tartozik Kiscsősz, Kisszőlős, Alsó és Középiszkáz. Középiszkáz, mint kisnemesi község Kápolnás Iszkázként van említve. Kápolnájának romjai még 1782-ben látszottak a falu határán kívül. Legújabb kori irodalmi vonatkozású kapcsolódása a Münchausen báró kalandjai című regénynél fedezhető fel, miszerint a regény kezdősorai szerint "verték a dobot az iszkázi piactéren".
Nevezetességei [szerkesztés]
- Nagy László Emlékház
Híres emberek [szerkesztés]
- Felsőiszkázon született 1925. július 17-én Nagy László költő.
- Felsőiszkáz szülötte Ágh István (1938. március 24.) költő, író, műfordító, Nagy László öccse.
- Középiszkázon szülötte Névy László (1841. január 27.), tanár, tanügyi és esztétikai író.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
