Iszkáz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iszkáz
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Devecseri
Kistérség Devecseri
Jogállás község
Polgármester Cseh József[1]
Irányítószám 8493
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 337 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 20,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Iszkáz (Magyarország)
Iszkáz
Iszkáz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 57″, k. h. 17° 17′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 57″, k. h. 17° 17′ 58″
Iszkáz (Veszprém megye)
Iszkáz
Iszkáz
Pozíció Veszprém megye térképén
Iszkáz weboldala

Iszkáz község Veszprém megyében, a Devecseri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iszkáz Veszprém megyében a Somló hegy közelében fekszik. A Hunyor-patak jobb partját kísérő körülbelül tizenöt méter magasságig emelkedő dombsor tetején két kilométer hosszan nyúlik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legújabb kori történetírást megelőzően is maradtak fenn a környék lakottságáról feljegyzések, de a falu korábbi helyszíneként alig ismert Besenyő nevű erdőben a régészek kőkori tárgyi emlékekre ( pl. kőbaltára) és más, lakott területre jellemző nyomokra is bukkantak. Három község egyesítéséből keletkezett 1947-ben, bár a falvak összevonása már a 19. század közepén indokolt lett volna, azt a társadalmi ellentétek gátolták, mivel Középiszkáz kisnemesi falu volt. Az első írásos emlék 1212-ből való. A szláv eredetű " Iszkáz " családnév már a 13. században mindhárom település nevét jelzi. Alsó-, Felső- és Középiszkázról 1488-ban is említést tesznek az oklevelek. Alsóiszkázt Töttös Iszkáznak, Felsőiszkázt Mindszent Iszkáznak vagy Apácás Iszkáznak, Középiszkázt pedig Kápolnás Iszkáznak nevezték. Az Iszkáz helynév szláv eredetű személynévből alakult ki.

Alsóiszkáz (Pókyszkáz) a Töttös előnevet 1488 után kapta, ugyanis a felsőiszkázi Töttös család ebbe a községbe települt. Majd később ugyanitt átmenetileg megjelennek az Ostffy családnevű birtokosok.

Felsőiszkáz a Töttös család elköltözése után Mindszent Iszkáz, majd később a Felsőiszkáz nevet viseli. Miután a Somlóvásárhelyi Apácarend Pozsonyba költözik, itt alakítják ki a plébániahivatalt és ehhez az egyházi központhoz tartozik Kiscsősz, Kisszőlős, Alsó és Középiszkáz. Középiszkáz, mint kisnemesi község Kápolnás Iszkázként van említve. Kápolnájának romjai még 1782-ben látszottak a falu határán kívül. Legújabb kori irodalmi vonatkozású kapcsolódása a Münchausen báró kalandjai című regénynél fedezhető fel, miszerint a regény kezdősorai szerint "verték a dobot az iszkázi piactéren".

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy László Emlékház

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]