Ágh István (költő)

Ágh István
Élete
Született	1938. március 24. (75 éves) Iszkáz,
Nemzetiség	magyar
Szülei	Nagy Béla Vas Erzsébet
Felesége	Széles Judit
Pályafutása
Jellemző műfajok	vers, szociográfia, regény
Első műve	Szabad-e énekelni (1965)
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1969, 1980) Kossuth-díj (1992) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994) Déry Tibor-díj (2005) Radnóti-díj (2008) Prima díj (2009) Balassi Bálint-emlékkard (2010)

Ágh István (eredeti név: Nagy István) (Iszkáz, 1938. március 24. –) Kossuth és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. Nagy László öccse. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (1992).

Élete

Ágh István 1938. március 24-én született Nagy Béla és Vas Erzsébet házasságából. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd Tapolcán járt gimnáziumba 1952-1956 között. 1956-ban tett érettségi vizsgája után az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-könyvtár szakán folytatott tanulmányokat, 1961-ben nyert magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet és okleveles könyvtáros diplomát.

Először könyvtárosi pályára lépett, majd folyóirat-szerkesztőként dolgozott. 1961-1962 között az építők szakszervezetében, majd 1969-ig a Népművelési Intézetben könyvtáros. 1967-68-ban tanulmányúton járt Jugoszláviában, Macedóniában. 1968-1970 között a Munka című folyóirat kulturális rovatának vezetője. 1971-től szabadfoglalkozású író. 1975-ben az Új Írás versrovatvezetője. 1985-1990 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa irodalmi publicisztikára. 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1997 óta a Hitel c. folyóirat munkatársa. A közbeeső időszakokban szellemi szabadfoglalkozású író. Az 2008-ban alapított Bella István-díj kuratóriumának tagja.

Első verskötete 1965-ben jelent meg. Azóta több mint tucatnyi új verses- és három válogatott kötete látott napvilágot. Versei a peremlétet világítják meg szürrealisztikus képgazdagsággal, több verstípusa van: dal, többszólamú kompozíció és mozaik vers. Gyermekversei Krumplinyomó huszár (1977) című kötetében olvashatók. Versei gyakran jelentek meg a Kortársban, a Tiszatájban és más szépirodalmi folyóiratokban. Prózája is több típust foglal magában, jegyzeteket, naplókat, szociografikus írásokat, tárcákat, kritikákat, portrékat, s önéletrajzi forrásokból táplálkozó műveket, melyek testvérének, Nagy Lászlónak alakjára is rávilágítanak.

Bolgár, cseh, észt, finn, macedón, szerb, szlovén nyelvekből fordított verseket, melyek különböző antológiákban olvashatók. Mile Nedelkoszki versei című kötete 1982-ben jelent meg, testvérével, Nagy Lászlóval fordította. Miodrag Pavlović: Fényes és sötét ünnepek című kötetet fordította Ács Károllyal és másokkal (1988).

Magánélete

Első házasságát 1961-ben kötötte, Láng Zsuzsannát vette nőül, házasságukból született Zsófia (1962). Ez a házassága válással végződött. Második házasságát Széles Judit textilművésznővel kötötte, ebből a házasságából született Eszter nevű leánya (1972).

Művei

Versek

• Szabad-e énekelni (1965)
• Rézerdő (1968)
• A tündér megkötözése (1971)
• Jóslatok az újszülöttnek (1973)
• Jól vagy? (1977)
• Boldog vérem (1979)
• Napvilág (1981)
• Keseredik a föld héja (1984)
• Napló és tulipán (1987)
• Emberek éltek itt (1991)
• Évfordulók (1994)
• Mivé lettél (1998)
• A képzelet emléke (2000)
• Válogatott versek (2000)
• Semmi sem úgy (2003)
• A megtalált időből (2005)

Szociográfiák

• A madár visszajár (1973)
• Dani uraságnak (1984)
• Utolsó terelés az őszi legelőn (1989)
• Októberi fogadalom (2006)

Ifjúsági ismeretterjesztő könyvek

• Üres bölcsőnk járása (1979)
• Hányat nézek a naptárban? (1980)

Gyermekversek

• Krumplinyomó-huszár (1977)

Meseregények

• Struga manó csöngölődzik (1982)
• Felekirály (1985)
• Parazsat evő paripa (1995)

Kisregények

• Egymás mellett (1986)

Regények

• Rókacsárda (1993)

Családtörténetek

• Kidöntött fáink suttogása (1990)

Esszék

• Egy álom következményei (1983)
• Virágárok (1996)
• Ahogy a vers mibennünk (2000)

Elbeszélések

• Árokból jön a törpe (1997)

Díjai

• TOT-díj (1975)
• Ady-jutalomdíj (1978)
• A Móra Könyvkiadó Nívódíja (1979, 1980, 1981)
• Vas Megye Tanácsa Irodalmi Nívódíja (1984)
• Artisjus Irodalmi Díj (1986)
• A Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1988)
• Kortárs-díj (1989)
• Kossuth-díj (1992)
• Nagy Imre-emlékplakett (1993)
• A Magyar Művészetért Alapítvány díja (1995)
• Az Év Könyve Jutalom (1997, 1998)
• Tiszatáj-díj (1999)
• Déry Tibor-díj (2005)
• Radnóti-díj (2008)
• Prima díj (2009)
• Balassi Bálint-emlékkard (2010)

Források

• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 19. o. ISBN 963-05-6805-5
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• Kortárs magyar írók

További információk

• Körösi Zoltán: Sors és legendárium. Kortárs, 1990.
• Farkas László: Több szólamban. Új Írás, 1991.
• Ágh István a PORT.hu-n
• Ágh István profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján

Kapcsolódó szócikkek

• A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak listája