Somló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somló
Somlohegy.jpg
Magasság 431 m
Hely  Magyarország, Doba, Somlóvásárhely, Somlószőlős térsége
Hegység tanúhegy, nem sorolható be egyik hegységhez sem
Típus vulkanikus
Elhelyezkedése
Somló (Magyarország)
Somló
Somló
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47° 8′ 52″, k. h. 17° 22′ 16″
é. sz. 47° 8′ 52″, k. h. 17° 22′ 16″

A Somló Ajkától tizenöt kilométerre, nyugatra, a Marcal-medence keleti szélén található 431 méter magas vulkáni tanúhegy. Nevét onnan kapta, hogy egykor szinte teljes egészében som fedte.

Tartalomjegyzék

Keletkezése[szerkesztés]

A Somló a földtörténeti múlt harmadkorának közepén született. A mai Magyarország területét ebben az időben még tenger borította. Ez a tenger elvesztette összefüggését az óceánnal, és 5-10 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban folyamatosan beltengerré vált. Ez az óriási tó a Turáni-tó, a mai Magyarország területén elhelyezkedő öble pedig Pannóniai-tó néven ismert.

A Pannóniai-tó vize eleinte sós volt, de idővel a környező szárazföldek folyóinak vize édesvizűvé változtatta. A nagy tó állatvilága igen gazdag volt. Benne élt a kecskekörömkagyló (Congeria ungula-caprae), valamint egy hozzá hasonló, de jóval kisebb kagylófaj, a vándorkagyló (Dreissena). A Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében, az úgynevezett Födigödörben épen megmaradt kagylóhéjakat is lehet találni.

A pliocén korban a Pannóniai-tóba ömlő folyók lassan feltöltötték a területet. A tó kiszáradását követően – a harmadkor végén – a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre kerültek.

Ez a vulkáni aktivitás hozta létre a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti, Haláp hegyeket is. A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először lávadarabkák és vulkáni hamu szóródott ki. Ez a vulkáni törmelék a kráter környékére visszahullott, s rétegeződve kőzetté alakult, ez a vulkáni tufa, amit a Somló esetében „bazalttufának” nevezünk. A vulkáni működés következő szakasza a lávafolyás volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épült fel maga a Somló.

Jellegzetes bazalt vulkanikus tanúhegy, lepusztulását elősegítette a szél: a Pannon-tenger megszáradt üledékét felkapva hatalmas felhőkben szállította dél felé, egyre jobban letarolva az eredeti felszínt, de a megkeményedett lávával, bazalttal nem bírt. A területen keresztülrohanó csapadékvíz, a patakok, folyók vize is rombolta a felszínt egyre jobban mélyülő medrével. A térszín lassan süllyedt, s így a Somló bazaltkúpja egyre jobban kiemelkedett

Élővilága[szerkesztés]

Melegkedvelő tölgyesek és gyertyános-tölgyesek alkotják, gazdag aljnövényzettel, sajmeggyel vegyítve.

Az északi oldalakat bükkösök, bükkelegyes erdők borítják, fehér sással, ligeti perjével és medvehagymával.

  • Állatfajok:

A hegyen több gyíkfaj is megtalálható: a törékeny, a fürge, a zöld, a fali gyík, valamint az erdei sikló. Fészkel itt holló és egerészölyv is.

Műemlékei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  • Szent Margit-kápolna

  • Szent Ilona-kápolna

  • Szőlőültetvény az újjáépített támfalrendszerrel

  • Pincesor a Szent Ilona-kápolna alatt

  • A Kinizsi-szikla

  • A hegy tavasszal, 2009

Nagy-Somlói borvidék[szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Nagy-Somlói borvidék

Magyarország legkisebb borvidéke ahol jelenleg 600 hektár telepített szőlő terem. A somlói bor hírneve egykor a tokajiéval vetekedett elsősorban annak köszönhetően, hogy a tüzes, savakban gazdag és testes somlói borok jól tűrték a szállítást. A somlói bor Magyarország határain túl napjainkban gyakorlatilag ismeretlen, viszont a hazai borfogyasztók körében töretlenül előkelő helyen tartják számon. A somlói bor kizárólag fehér szőlőből készül. A borvidéken legelterjedtebb fajták az Olaszrizling, Juhfark, Furmint, Hárslevelű és Tramini.

Vízrajza[szerkesztés]

A hegyen két forrás fakad, egyik a Szent Márton tiszteletére felszentelt kápolna közelében található Szent Márton-forrás. A nyugati oldalon a Szent Ilona-kápolna közelében a Séd-forrás fakad.

Irodalom[szerkesztés]

  • Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. (Budapest, 2004)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somló&oldid=13213452”