Vándorkagyló
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Élő vándorkagylók, héjuk nyitott, lélegeznek |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Dreissena polymorpha Pallas, 1771 |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vándorkagyló témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorkagyló témájú médiaállományokat. |
A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül a vándorkagylók (Dreissenidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Eredetileg a Fekete-tengerbe torkolló folyókban élt, de az elmúlt 150 évben nyugat felé erősen elterjedt (inváziós faj), és ma már Közép-Európában szinte mindenhol megtalálható.
Alfajai [szerkesztés]
- Dreissena polymorpha polymorpha
- Dreissena polymorpha andrusovi
Megjelenése [szerkesztés]
A vándorkagyló teknője elöl háromszögletűen kihegyezett, hátul (az ehető kékkagylóhoz hasonlóan) kerek, 25 - 40 milliméter hosszú és 13 - 18 milliméter széles. Búbja egészen elöl helyezkedik el. A teknő oldala alul élesen megtörik, ezért a kagyló keresztmetszetben háromélű. Alapszíne szürkéssárga, zegzugos barna vonalakkal rajzos, előrehaladottabb korban piszkos sötétszürke. Lábának mirigye (bisszusz) finom, megszilárduló fonalakat termel, ezekkel szilárdan a vízfenékhez tapad.
Életmódja [szerkesztés]
A vándorkagyló folyók, csatornák, tavak lakója. Az állat kövekre, fadarabokra vagy más kagylókra és vízi járművekre telepedve él.
Szaporodása [szerkesztés]
A vándorkagyló petéket rak, amelyekből szabadon úszó, úgynevezett veligera-lárvák fejlődnek. Ezek eleinte a planktonban élnek, később helyhez kötötté válnak.
Forrás [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
