Szent György-hegy
| Szent György-hegy | |
 |
|
|
|
|
| Magasság | 415 m |
| Hely |  Magyarország, Veszprém megye |
| Hegység | Balaton-felvidék, Dunántúli-középhegység |
| Relatív magasság | 300 m |
| Típus | vulkanikus |
| Elhelyezkedése | |
 Szent György-hegy
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 46° 50′ 30″, k. h. 17° 26′ 53″ | |
A Szent György-hegy a Badacsony mellett a Balaton-felvidék másik legjelentősebb tanúhegye. Oldalán hatalmas bazaltoszlopok találhatók.
A balatoni táj látványos része a bazalthegyekkel ékesített Tapolcai-medence, melynek egyik legszebb példája a képen látható oszlopos elválású bazalttornyokkal szegélyezett Szent György-hegy. A terület a Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. A felszínre törő láva kisebb-nagyobb „lepények” formájában terült szét a homokból és agyagból álló vastag tengeri üledéken, melyet később megóvott a lepusztulástól. Azokon a területeken, ahol bazalttakaró nem borította az egykori tengeraljzatot, a felszíni üledék nagymértékben lepusztult, s így hozzájuk képest a bazalttakarós részek 200-300 méterrel magasabbak lettek.
Ezért is hívják ezeket a hegyeket tanúhegyeknek, mert ma is híven mutatják az egykori tengeraljzat szintjét, hiszen azon szétterülve alakultak ki, s ehhez képest a környezet változását (lepusztulását) jól megfigyelhetjük.
A forró láva a gyors kihűlés hatására főleg a peremén vált szét sokszögletű oszlopokra. Ezeket az időjárás tovább formálta, és napjainkra alakultak ki a nép által kőzsákoknak, vagy gyapjúzsákoknak is nevezett látványos bazaltalakzatok.
A legszebb ilyen képződmények a Szent György-hegyen találhatók, ahol a helyenként 30-40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A Tapolcai-medence és a Szent György-hegy bemutatása
- Képek a hegyről
- Leírás képekkel
- Szent György-hegy – Balcsi.net
- Tanúhegy.lap.hu – Linkgyűjtemény
