Kövirigó
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hím kövirigó |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       iucn3.1 |
||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 500 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Monticola saxatilis (Linnaeus, 1766) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kövirigó témájú médiaállományokat. |
A kövirigó (Monticola saxatilis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Elterjedési területe Dél-Európától Közép-Ázsián keresztül Észak-Kínáig húzódik. Vonuló faj, a telet a Szaharától délre tölti Afrikában. Az elterjedésének északi peremén élő populációk az elmúlt évtizedekben kihaltak vagy visszahúzódtak, például a 20. század elején még Lengyelországban is költött, ahonnan mára eltűnt.[1] Az állomány egésze azonban nem veszélyeztetett.
Magyarország középhegységeiben megritkult, de kis számban még rendszeresen fészkel. A teljes hazai állomány nagyságát 20-30 pár körül becsülik.
[szerkesztés] Alfajai
- Monticola saxatilis saxatilis
- Monticola saxatilis coloratus
[szerkesztés] Megjelenése
Rigó nagyságú, mintegy 17-21 cm testhosszú madár. A nászruhás hím jellegzetes kék-vörös-fehér mintázatáról könnyen felismerhető. A tojók és a fiatalok barnás színűek, de a hasonló kék kövirigó tojójánál és fiataljainál világosabbak.[2]
[szerkesztés] Életmódja
Száraz, délre néző, sziklakibúvásokkal tarkított kopár hegyoldalak madara. Nyáron sokféle rovart fogyaszt, de zsákmányul ejt kisebb gyíkokat is. Ősszel bogyókat is fogyaszt.[2]
[szerkesztés] Szaporodása
Fészkét sziklarepedésekbe, üregekbe rakja, fészekalja 4-5 tojásból áll.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Tomek T, Bocheński Z 2005. Weichselian and Holocene bird remains from Komarowa Cave, Central Poland. Acta zoologica cracoviensia 48: 43-65. PDF fulltext
- ^ a b Clement P, Hathaway R 2000. Thrushes. Helm Identification Guides, London.
