Cholnoky Jenő
Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) író, földrajztudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Tartalomjegyzék |
Életpályája[szerkesztés]
Cholnoky Viktor öccse és Cholnoky László bátyja volt. Középiskoláit Veszprémben és Pápán végezte. Érdeklődése már ebben a korban a földrajzra irányult, gimnazista korában írta első „földrajzkönyveit”. Apja azonban nem a Tudományegyetemre, hanem a Műegyetemre íratta be, mondván: a tanárok mind szegények. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, előbb a Műegyetem vízépítési szakán, később filozófiai doktorátust szerzett.
A Műegyetem vízépítési tanszékén kapott tanársegédi állást Klimm Mihály professzor mellett. Közben megismerkedett Lóczy Lajossal, az akkor már világhírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki 1894-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a Tudományegyetem földrajzi tanszékére.
Lóczy Lajos ajánlására 1896-ban szerény ösztöndíjjal Kínába ment tanulmányútra. Mestere azzal a feladattal bízta meg, hogy tanulmányozza a Kína-alföld nagy folyóinak deltavidékét, derítse fel a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak okait, körülményeit. Utazása közel két évig tartott, ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Naplója 1235 rajzot tartalmaz, köztük sok vízépítmény és különféle mérnöki pontosságú ábrázolás.
Kínából hazatérve adjunktussá léptették elő. A mérnöki diplomája mellé megszerezte második doktori oklevelét, és nem sokkal később a leíró földrajz magántanárává habilitálták.
Feleségül vette Barrois Petronellát. Három gyermekük született: Béla, Tibor és Ilona. Bélából a botanika híres tudósa, Tiborból Kossuth-díjas műegyetemi tanár lett.
1905-ben a kolozsvári Tudományegyetemre nyilvános rendes tanárnak nevezték ki, és megbízták a tanszék vezetésével. 1912 augusztus-októberében Teleki Pállal nagy körutat tett az Egyesült Államokban. 15 évet töltött Kolozsváron, magas színvonalra emelte az egyetemi oktatást, közben részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait. 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőként beosztották a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba.
1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, a következő évben pedig kinevezték a budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanárává. Kifosztott, elhanyagolt tanszéket örökölt elődjétől, Czirbusz Gézától, de kitartó munkával újra nemzetközi színvonalra emelte a hazai földrajzoktatást.
Tanítványai sorából olyan kiváló professzorok emelkedtek ki mint Bulla Béla, Kéz Andor, Szabó Pál Zoltán, Kádár László. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Otthonában szakadatlanul dolgozott tovább, 80 éves korában bekövetkezett haláláig.
Munkái[szerkesztés]
- Cholnoky Jenő a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike. Hunfalvy János és Lóczy Lajos munkásságának folytatója. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is.
- A természeti földrajzon belül elsősorban a felszínalaktant (geomorfológia) művelte. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg.
- Szerkesztette a "Balatoni szemle" című lapot.
- Szerte az országban több ezer népszerű földrajzi előadást tartott. Ő vetített először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével. A mérnöki pontosságú szakmai rajzokon kívül mesteri grafikákat készített és művészi tájképeket festett.
Társadalmi szerepe[szerkesztés]
- Mint kolozsvári tanár az Erdélyi Kárpát-egyesület (EKE) elnöke volt. A Magyar Turista Egyesületnek előbb vidéki választmányi tagja (1908-1917), majd 1920-tól elnöke volt egészen az MTE 1946-ban történt feloszlatásig. A Magyar Turista Szövetség társelnöke 1918-1923 és 1940-1941 között.
- Úttörőként vett részt a Balaton tudományos tanulmányozásában
- Az 1910-ben megalakult Turáni Társaság (Magyar Ázsia Társaság) elnökségének tagja, amely eredetileg keletkutatásra szerveződött. A mozgalom céljául a magyarság ősi gyökereinek feltárását jelölték meg. Az I. világháború után drámaian megváltozott politikai helyzetben heves vita bontakozott ki a társaságban a turáni fogalom értelmezéséről, így előbb a Teleki vezette, tudományos kutatást előtérbe helyező Kőrösi Csoma Társaság vált ki, majd 1920-ban megalakult a Magyar Turán Szövetség, mely utóbbi nagyvezérévé Cholnokyt tették meg. Ez céljaiban nem tért el jelentősen a Turáni Társaság által megfogalmazott alaptételektől (a turáni népek megismertetése, a velük való együttműködés kialakítása stb.), de értelmezésében és eszközeiben jóval radikálisabb volt. 1923-ban Cholnoky visszatért az anyaszervezetbe, amely jórészt változatlan programmal, a régi, erősen konzervatív turanizmus jegyében folytatta működését.[1][2][3]
Emlékezete[szerkesztés]
- Emléktábla jelzi a józsefvárosi Gyulai Pál utcában, hogy ott lakott 1920 és 1950 között.
Főbb munkái[szerkesztés]
- A Balaton limnológiája, Budapest, 1897
- A sárkányok országából, Veszprém, 1900
- A futóhomok mozgásának törvényei, Budapest, 1902
- A Balaton jege, Budapest, 1907
- A Balaton hidrográfiája, Budapest, 1918
- Az emberföldrajz alapjai, Budapest, 1922
- Általános földrajz I-II., Pécs-Budapest, 1923
- A földfelszín formáinak ismerete, Budapest, 1926
- Földrajzi és Statisztikai Atlasz, Budapest, 1927
- Magyarország földrajza, Budapest, 1929
- A Föld és élete, Budapest, 1936-1937, (6 kötet, összesen 3618 oldal)
- Kőrösi Csoma Sándor életregénye, Budapest, 1940
- Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal, Budapest, 1943
- A sivatag, Budapest, 1943
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 284–285. o. Online hozzáférés
- Kutasi Kovács Lajos: Öreg földim. A Cholnokyak (Új Horizont, 1994 4.-5. szám)
- ↑ Tatár József 2012 A turanizmus egykor és ma - Publicisztika online
- ↑ Sándor Klára 2010 : Nemzet és történelem online
- ↑ Farkas Ildikó 2008 A magyar turanizmus török kapcsolatai - Valóság LI. évfolyam 12. szám online
.svg){kind=small}
