Klimm Mihály

	Klimm Mihály
	Portréja a Vasárnapi Ujság 1897. évi 6. számából.
Született	1851. szeptember 4.; Buda
Elhunyt	1897. január 25. (45 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	professzor; egyetemi oktató;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Klimm Mihály témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Klimm Mihály (Buda, 1851. szeptember 4. – Budapest, 1897. január 25.) vízépítő mérnök, királyi tanácsos, műegyetemi tanár, egyetemi rektor.

Életútja[szerkesztés]

Apja Klimm Mihály vattagyáros volt. Középiskoláit elvégezvén, 1867-től a József-műegyetem hallgatója lett, ahol mérnöki tanulmányait végezte, majd ez intézetben 1870-től 1872-ig asszisztense volt Kruspér Istvánnak. A vízépítésben való kiképzése céljából 1872 őszén állami ösztöndíjjal kiment külföldre, ahol részt vett a hamburgi kikötőépítésben, 1873-ban Szászországban az Elba-szabályozási munkálatokban, 1875-78-ban pedig német birodalmi szolgálatban a Rajna-szabályozás művében. 1878-ban a József-műegyetemen a vízépítés előadására külön katedrát állítottak fel és erre augusztus 13-án helyettes tanárnak hivatott meg, 1879. június 11-én pedig a vízépítészet rendes tanárának neveztetett ki.

Tapasztalatai folytán szaktekintély volt a folyószabályozás terén és előadásainak is állandóan ez volt főtárgya. 1882-ben meghonosította a magyar technikán a vízmérő gyakorlatokat és a műegyetem vízmérő állomását szintén ő létesítette. Két egymást követő évben (1889-től 1891-ig) rektor volt. Utolsó nagy munkáját a folyószabályozás terén 1888-ban a tiszai árvizek alkalmából végezte, amikor is a király nagyérdemű működéseért a királyi tanácsosi címmel tüntette ki. Az országos vízügyi tanács tagja volt.

Klimm családi élete nem volt boldog; a házastársak elváltak és neje a per befejeztével, mert a törvény a gyermekeket az apának ítélte, 1890-ben saját kezével vetett véget életének. Ettől fogva Klimm búskomorrá vált és végtelen fájdalmas szomorúság ült ki arcára, beszélt révedező szemeiből. Fájdalmas melankólia, minden iránti egykedvűség, folytonos komorság kísérték utolsó életéveit.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (VI. 1872. A Shaw-féle lőpor által működő czölöpverő gép, VII. 1873. A Gileppe-völgyzár Belgiumban, IX. 1875. Uj kikötők Hamburgban, IX. 1877. A Felső-Rajna szabályozásáról, XV. 1881. A kapaszkodó hajózásról, tekintettel a hazai viszonyokra, 3 ábra-rajzzal, XVII. 1883. Hajók köbözése, Futó darugépek a hamburgi kikötőben, tábla-rajzzal); a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítőjének vízépítészeti rovatát 1883-tól vezette.

Munkái[szerkesztés]

Uti Jegyzetek a vízépítés köréből. Budapest, 1883. Tábla rajzzal. (Különnyomat a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyéből.)
Műszaki vélemény Budapest főváros balparti részének csatornatrvezete tárgyában. Uo. 1885. Egy tábla rajzzal.

Kéziratban[szerkesztés]

Vízépítéstan (rendszeres nagy munka, mely a Magyar Mérnök- és Építészegylet könyvkiadó vállalatában jelent volna meg, de amelyet már nem fejezhetett be).

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08085.htm, Klimm Mihály, 2017. október 9.
↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 5.)

Források[szerkesztés]

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950, Bd. 3 (Lfg. 15, 1965), S. 407

További információk[szerkesztés]

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

[4015b4bcdc8d6d8f17ca297382a10fd2c874d4c7-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08085.htm, Klimm Mihály, 2017. október 9.

[ae9080c9fa03c489fa397198df808a27282cc9cf-2] PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 5.)

[1]

[2]

Klimm Mihály

Portréja a Vasárnapi Ujság 1897. évi 6. számából.
Született	1851. szeptember 4.^[1] Buda
Elhunyt	1897. január 25. (45 évesen)^[1] Budapest^[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	professzor egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Klimm Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–)