Kardos György (építészettörténész)
| Kardos György | |
| Született | 1902. december 31. Szombathely[1] |
| Elhunyt | 1953. február 24. (50 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1925) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (21/1-1-93)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kardos György (Szombathely, 1902. december 31.[4] – Budapest, 1953. február 24.)[5][6] építész, művészettörténész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1952).
Élete[szerkesztés]
Kardos (Kohn) Samu (1861–1938)[7] izraelita elemi iskolai igazgató-tanító és Schlesinger Jenny (Eugénia) fia. Középiskoláit szülővárosában végezte. 1925-ben a budapesti Műegyetemen szerzett építészi oklevelet. 1926-tól 1938-ig Wälder Gyula építészi irodájában dolgozott és munkatársa volt az egyetemen. 1932 szeptemberétől 1938-ig a Műegyetem ókori építéstörténeti tanszékének tanársegédje volt, de 1938-ban kinevezését nem újították meg. Önálló tervezési munkásságából több kisebb lakóház-építkezésen kívül a mára már elpusztult Erzsébet téri Fonciére Biztosító Intézet székháza a legjelentősebb. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt. 1945 áprilisától 1945 szeptemberéig kisegítő tanársegéd volt a Műegyetem újkori tanszékén, majd kinevezték a tanszék adjunktusává. 1947 júniusában műszaki doktori oklevelet szerzett, és két évvel később intézeti tanárrá nevezték ki. Miközben a Műegyetemen működik, a Magyar Gyárépítő N. V.-nél tervező-szakértő munkát végzett: tervezte a Nemzeti Bank átépítését, a Ganz Vagongyár irodaépítését és a Ganz Villamossági Gyár raktárépületét. 1948 és 1951 között Károlyi Antal építésszel közösen készítette el a szófiai magyar követség háborúban megsérült épületének helyreállítási terveit. 1951 szeptemberében a Műegyetem III. Építéstörténeti tanszékének nyilvános rendes tanárává és az építészkar dékánjává nevezték ki. 1951-ben a Magyar Építőművész Szövetségének elnökévé választották. A következő év szeptemberében az Építőipari Műszaki Egyetem első rektorának nevezték ki. Vezető szerepe volt az építészoktatás programjának korszerűsítésében és az új szocialista építészeti stílustörekvésekben, melynek hagyományát a klasszicizmusban vélte megtalálni. Halálát szívkoszorúér rögösödés okozta. Tagja volt a Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének, az Országos Béketanácsnak és a Magyar-Szovjet Társaság központi vezetőségének.
A budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Művei[szerkesztés]
- Pompéji városszéli házai (Tér és Forma, 1947)
- Klasszikus tömeg-, felület- és térrendszerek (Budapest, 1947)
- Budapest műemléki kárai. Összeáll. Schoen Arnolddal, Zakariás G. Sándorral. (Budapest, 1949–1950)
- Építéstörténet. Egyetemi jegyzet (A Budapesti Műszaki Egyetem kiadványai. Budapest, 1951)
- Ókori építéstörténet. Egyetemi jegyzet Major Mátéval. (A Budapesti Műszaki Egyetem kiadványai. Budapest, 1951)
- Építészettörténet. Építőipari technikumi tankönyv. Többekkel. Ill. Ferenchalmi József és Medvedt László. (Budapest, 1951)
- A magyar barokk és copf építészet rövid összefoglalása (Révhelyi Elemérrel, Budapest, 1952)
- A magyar klasszicista építészet társadalmi, gazdasági és politikai alapjai (közreadta: Szentkirályi Zoltán, Budapest, 1952)
- A magyar klasszicista építészet (Budapest, 1953)
- A rabszolgatársadalmak építészete. I–IV. kötet. Egyetemi jegyzet Major Mátéval. (Budapest, 1953)
- Építészettörténeti és építőművészeti tanulmányok (Budapest, 1953)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. október 27.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a szombathelyi polgári születési akv. 8/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 311/1953. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ „Meghalt Kardos György az Építőipari Műszaki Egyetem rektora”, Magyar Nemzet, 1953. február 26., 2. oldal (Hozzáférés: 2020. november 20.) (magyar nyelvű)
- ↑ Kardos Samu halotti bejegyzése a szombathelyi polgári halotti akv. 626/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
Források[szerkesztés]
- Dr. Kardos György élete és munkássága (1953) Magyar Építőművészet, 2. évfolyam, 1-2. szám
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.