Péceli Gábor

	Péceli Gábor
	Életrajzi adatok
Született	1950. július 5. (73 éves); Budapest
Ismeretes mint	villamosmérnök
	Iskolái
Felsőoktatási; intézmény	Budapesti Műszaki Egyetem
	Pályafutása
Szakterület	méréstechnika, jelfeldolgozás
Kutatási terület	adaptív jelfeldolgozás, beágyazott információs rendszerek
Tudományos fokozat	akadémiai doktor (1989)
	Munkahelyek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	egyetemi tanár, rektor
Tudományos publikációk száma	több mint
	Szakmai kitüntetések
	Széchenyi-díj (2018)
Akadémiai tagság	levelező tag (2007), rendes tag (2013)

Péceli Gábor (Budapest, 1950. július 5. –) Széchenyi-díjas villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a méréstechnika, a jelfeldolgozás, ezen belül az adaptív jelfeldolgozó rendszerek és a kooperatív jelfeldolgozás, valamint a beágyazott információs rendszerek a modellezés és tervezés területén. 2005 és 2008 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, 2008 és 2015 között az egyetem rektora.

Életpályája[szerkesztés]

1969-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, ahol 1974-ben szerzett mérnöki diplomát. Ezt követően az egyetem műszer- és méréstechnikai tanszékén kapott tanársegédi állást. 1979-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Az oktatói ranglétra végigjárása (adjunktus, docens) után 1989-ben kinevezték egyetemi tanárrá. Ezt megelőzően 1988-ban a tanszék vezetésével is megbízták. 2003 és 2006 között a BME és az MTA együttműködéséből létrejött Beágyazott Rendszerek Kutatócsoport vezetője volt. 2005-ben megválasztották az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánjává, majd három évre rá az egyetem rektora lett. Tisztségében 2011-ben megerősítették, 2015-ben adta át Józsa Jánosnak. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal, 2005-ben Charles Simonyi-ösztöndíjjal kutatott. Magyarországi állásain kívül 1986-ban tanulmányúton járt a nashville-i Vanderbilt Egyetemen.

1986-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Bizottságának lett tagja, amelynek 2000 és 2005 között elnöke volt. 1997 és 2004 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének képviselője volt, majd 2007-ben az akadémia levelező, 2013-ban pedig rendes tagjává választották. Az MTA Elektronikus Eszközök és Technológiák Bizottságába is bekerült. Ezenkívül 1997-ben a Magyar Mérnökakadémia felvette tagjai sorába. 1999-ben a Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézete (IEEE) tagja lett, 2001–2002-ben a magyar szekciót is vezette. A Magyar Akkreditációs Bizottság villamosmérnöki és informatikai tudományági szakbizottsága tagja volt 1994 és 2000 között. 2000 és 2005 között az Oktatási Minisztérium Jedlik Ányos Kuratóriumának tagjaként, 2006-ban elnökeként tevékenykedett. 2006 és 2012 között a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke volt. 2001-ben az Infopark Fejlesztési Zrt. felügyelőbizottságának tagjává választották. Több mint 80 tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, valamint két szabadalma van munkatársaival közösen bejegyeztetve. Közleményeit magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Pollák–Virág-díj (1992, 1993)
Neumann-díj (2011)
Széchenyi-díj (2018)

Főbb publikációi[szerkesztés]

Rekurzív jelfeldolgozó eljárások vizsgálata (1985)
A Common Structure for Recursive Discrete Transforms (1986)
Sensitivity Properties of Resonator-Based Digital Filters (1988)
Resonator-Based Digital Filters (1989)
Digital-filters Based on Recursive Walsh-Hadamard Transformation (társszerző, 1990)
Feedback-based Orthogonal Filters: Theory, Applications, and Implementation (társszerző, 1996)
Iterative Fuzzy Model Inversion (társszerző, 1998)
Transients in reconfigurable control loops (társszerző, 2000)
An approach to self-adaptive software based on supervisory control (társszerző, 2001)
A Modular Platform for Embedded Information Technology (társszerző, 2005)
Proceedings of Regional Conference on Embedded and Ambient Systems (társszerző, 2008)
Adaptive Filtering with Bandwidth Constraints in the Feedback Path (társszerző, 2012)

Források[szerkesztés]

Péceli Gábor. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 862. o.
Életrajz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapján honlapján. home.mit.bme.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2014. december 29.)
Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. mta.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2014. december 29.)
Publikációs lista a Magyar Tudományos Művek Tárában. vm.mtmt.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2014. december 29.)

Péceli Gábor
Életrajzi adatok
Született	1950. július 5. (73 éves) Budapest
Ismeretes mint	villamosmérnök
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Budapesti Műszaki Egyetem
Pályafutása
Szakterület	méréstechnika, jelfeldolgozás
Kutatási terület	adaptív jelfeldolgozás, beágyazott információs rendszerek
Tudományos fokozat	akadémiai doktor (1989)
Munkahelyek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	egyetemi tanár, rektor
Tudományos publikációk száma	több mint
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (2018)
Akadémiai tagság	levelező tag (2007), rendes tag (2013)

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–)