Molnár Károly (gépészmérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Károly
Született 1944. február 24.
Budapest
Elhunyt 2013. július 23. (69 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök,
egyetemi tanár

Molnár Károly (Budapest, 1944. február 24.Budapest, 2013. július 23.[1]) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, 2008 és 2009 között tárca nélküli miniszter.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962-ben érettségizett, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára, ahol 1967-ben végzett. 1971-ben doktorált.

Oktatói pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem vegyipari és élelmiszer-ipari gépek tanszékén kapott tanársegédi állást, majd 1971-ben adjunktus, 1978-ban pedig egyetemi docens lett. 1988-ban a tanszék vezetőjévé választották, majd három évvel később megkapta egyetemi tanári kinevezését.

1991-ben a Gépészmérnöki Kar dékánhelyettesévé, 1994-ben a kar dékánjává választották, 2000-ben egyidejűleg a BME oktatási rektorhelyettese is lett. 2004-ben az egyetem rektori pozícióját szerezte meg, melyet 2008-ig viselt.

Az MTA Műszaki Kémiai Komplex Bizottságának társelnöke, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Műszaki Tudományos Tanácsának elnöke és a Magyar Professzorok Világtanácsa elnökségének tagja volt.

Kutatási területe a vegyipari és élelmiszer-ipari eljárások és berendezések vizsgálata és a transzportfolyamatok.

A műszaki tudományok kandidátusa 1979-ben, doktora pedig 1991-ben lett.

Közéleti pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994 és 1998 között a Tiszai Vegyikombinát Rt. igazgatóságában dolgozott, 1996-ig annak elnöke, 1998-ig elnökhelyettese volt. 2002-től a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke volt 2008-ig.

2005-ben a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagjává, 2006-ban a Magyar Rektori Konferencia elnökévé választották. 2008-ban Gyurcsány Ferenc behívta kisebbségi kormányába az újonnan alakított kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter posztjára. Hivatalát 2008. május 5-én foglalta el, emiatt lemondott a Rektori Konferencia elnöki posztjáról. A Bajnai-kormány megalakulásakor megszüntették tisztségét, feladatait a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vette át.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, két felnőtt (egy lány, egy fiú) gyermek édesapja.

Tudományos díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szárítási kézikönyv (társszerző, 1974)
  • Számítástechnika a kémiában és a vegyiparban (társszerző, 1984)
  • Transzportfolyamatok (társszerző, 1986)
  • Studies in Computer – Modelling, Design and Operation (társszerző, 1992)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Elhunyt Molnár Károly. Index. (Hozzáférés: 2013. július 25.)