Hauszmann Alajos

	Hauszmann Alajos
Született	1847. június 9.; Buda
Elhunyt	1926. július 31. (79 évesen); Velence
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Nemzetisége	magyarországi német
Házastársa	Mariette Senior
Iskolái	Toldy Ferenc Gimnázium; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Bauakademie;
	Munkái
Jelentős épületei	Igazságügyi Palota; Budavári Palota; New York-palota
Díjai	Ferenc József-rend
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann Alajos témájú médiaállományokat.

Döbrentei utca 8, sarokház a Duna part felől, 2017-ben

Velencei Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Jelentősége[szerkesztés]

A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt az előző századforduló magyar építészeire.

Élete[szerkesztés]

Bajor ősöktől származó családban született Budán, Hauszmann Ferenc és Maár Anna (1819–1905)^[1] második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.

1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni, és rektori tisztséget is. 1869–70-ben olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd 1906-ban^[2] megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugalomba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A magyarországi Tanácsköztársaság idején lefoglalták a házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is. Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.^[3]

Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.

1918. március 10-én IV. Károly magyar király nemességet és a „velencei” nemesi előnevet adományozta neki.^[4]

1926. július 31-én hunyt el, Velencén.

Munkásságáért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.^[5]

Művei[szerkesztés]

Tervek, alkotások[szerkesztés]

1870. Budapest, Német Színház (1890-ben leégett)
1870. Budapest, Erzsébet téri kioszk (elpusztult)
1871–72. Budapest, Tüköry-palota (elpusztult)
1872–73. Budapest, Mendl István József körúti bérháza^[6]
1873–74. Budapest, Mendl István Akácfa utcai lakóháza^[7]
1874–75. Budapest, Coburg-palota (elpusztult)
1876. Gyoma, Jézus szíve-templom
1876–1878. Székesfehérvár, Kégl-kastély
1877–78. Szombathely, Városháza és színház (elpusztult)
1878. Balatonfüred, Stefánia Yacht Club
1878–1879. Budapest, Kégl-palota
1878–1880. Budapest, Szent István kórház
1881. Herény, Gothárd-kastély átépítése
1881–1883. Szombathely, Osztrák-Magyar Bank
1882. Budapest, Országház (I. díjas terv volt, nem épült meg)
1882–1884. Budapest, Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórháza
1883–1884. Budapest, Tanítóképző
1883–1884. Budapest, Pesti Főreáliskola^[8]
1884. Budapest, Budapesti Tanárképző Intézet
1884. Budapest, Skót Apátság (elpusztult)
1884–1885. Nádasdladány, Nádasdy-kastély átalakítása és kápolnája
1884–85. Budapest, Batthyány-palota
1884–1886. Sopron, Leánylíceum
1884–1889. Kolozsvár, Egyetemi Bonctani Intézet
1886. Kolozsvár, Tudományegyetem Közegészségügyi Intézet
1886. Budapest, Állami Tanító és Nőnevelő Intézet
1886–1887. Budapest, Törvényszéki Orvostani Intézet
1887–89. Budapest, Északkeleti Vasúttársaság bérháza, ma Hunyadi János út 3. szám alatti ház
1887–89. Budapest, Állami Felső Ipariskola
1888–1890. Budapest, Budapesti Törvényszéki palota és fegyház
1889–90. Budapest, Üzletház
1890. Rátót, Széll Kálmán kastélya
1890–1894. Nyitra, Megyei Kórház
1891–1905. Budapest, Budavári Palota
1891. Budapest, Hauszmann-ház
1890–94. Budapest, New York-palota
1893. Kolozsvár, Közkórház
1893–1896. Budapest, Magyar Királyi Igazságügyi Palota (Királyi Kúria)
1893–1897. Fiume, Kormányzói palota
1896–97. Semmelweis Egyetem Tűzoltó Utcai II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika
1896. Budapest, Kegl György leányainak bérpalotája (Döbrentei u. 8.)
1901. Budapest, Lovarda a várban^[9] – 1945-ben elpusztult, 2016–2020 között újjáépítve
1902–1909. Budapest, Magyar Királyi József Műegyetem, Központi épület
1903. Budapest, Főőrség a várban^[9] – 1945-ben elpusztult, 2016–2020 között újjáépítve
1904. Nagyvárad, Városháza
1910. Budapest, Nemzeti Színház (nem épült meg)
1911, Budapest, Veres Pálné utca 28., gróf Csekonics Endre bérháza^[10]

Írásai[szerkesztés]

Kórházépítési tanulmányok; s. n., Bp., 1881
A Magyar Szent Korona országainak Vörös-kereszt Egylete által épitett Erzsébet Kórház leirása; Khór és Wein Ny., Bp., 1884
A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897)
A magyar királyi vár építésének története; Pátria Ny., Bp., 1900
Rektori beszéd; Pesti Lloyd ny., Bp., 1904
A budapesti igazságügyi palota; műlapok Divald Károly; Pátria, Bp., 1901
A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909)
A Magyar Királyi József Egyetem új épületei (Hornyánszky Nyomda, Budapest, 1909)
A magyar királyi vár (Bp., 1912; hasonmásban 2011)
Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925)
Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón; összeáll., jegyz. Seidl Ambrus; Gondolat, Bp., 1997
Néhány szó a modern építészetről; Lechner Tudásközpont, Bp., 2015

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ familysearch.org Hauszmann Ferencné Maar Anna gyászjelentése
↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1906 (25. évfolyam, 4. szám 44. o.)
↑ (1923) „Hauszmann Alajos önéletrajz”. Az Est Hármaskönyve.
↑ K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 73. kötet – 396. oldal
↑ Eddigi díjazottak. Magyar Örökség díj. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 12.)
↑ József körút 48.. Százéves házak Budapesten. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
↑ Akácfa utca 63.. A mi Erzsébetvárosunk. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
↑ Radnai Gyula (1991). „Az Eötvös-korszak”. Fizikai Szemle (10), 341. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
↑ ^a ^b http://pestbuda.hu – 1945-ben elp/cikk/20200717_senki_sem_keszitett_fel_minket_a_lelegzetelallito_elmenyre_a_lovardaban_jartunk
↑ 9. számú függelék Az egyes telkekre vonatkozó előírások összesítése. Kozadat.belvaros-lipotvaros.hu

Irodalom[szerkesztés]

Elek Artúr (1926). „Hauszmann Alajos (1847–1926)”. Nyugat XIX (12), 311–312. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
Gerle János (szerk.). Hauszmann Alajos. Budapest: Holnap Kiadó (2002). ISBN 978-963-346-526-4
Komor Marcell (1914). „Hauszmann Alajos”. Művészet 13 (5), 241–253. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
Seidl Ambrus (szerk.). Építész a századfordulón: Hauszmann Alajos naplója. Budapest: Gondolat (1997). ISBN 963-181-753-8
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 684–685. o.
Hauszmann Alajos; vál., szerk. Gerle János Holnap, Bp., 2002 (Az építészet mesterei)
Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 71-77. o.

[maar-1] familysearch.org Hauszmann Ferencné Maar Anna gyászjelentése

[2] A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1906 (25. évfolyam, 4. szám 44. o.)

[3] (1923) „Hauszmann Alajos önéletrajz”. Az Est Hármaskönyve.

[4] K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 73. kötet – 396. oldal

[5] Eddigi díjazottak. Magyar Örökség díj. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 12.)

[6] József körút 48.. Százéves házak Budapesten. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 24.)

[7] Akácfa utca 63.. A mi Erzsébetvárosunk. (Hozzáférés: 2016. április 24.)

[8] Radnai Gyula (1991). „Az Eötvös-korszak”. Fizikai Szemle (10), 341. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)

[lovarda-9] ttp://pestbuda.hu – 1945-ben elp/cikk/20200717_senki_sem_keszitett_fel_minket_a_lelegzetelallito_elmenyre_a_lovardaban_jartunk

[10] 9. számú függelék Az egyes telkekre vonatkozó előírások összesítése. Kozadat.belvaros-lipotvaros.hu

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

Hauszmann Alajos


Született	1847. június 9. Buda
Elhunyt	1926. július 31. (79 évesen) Velence
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Nemzetisége	magyarországi német
Házastársa	Mariette Senior
Iskolái	Toldy Ferenc Gimnázium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bauakademie
Munkái
Jelentős épületei	Igazságügyi Palota Budavári Palota New York-palota
Díjai	Ferenc József-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann Alajos témájú médiaállományokat.

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–)