Doby Géza

	Doby Géza
	Életrajzi adatok
Született	1877. december 30.; Bécs
Elhunyt	1968. április 6. (90 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	biológus; biokémikus;
Szülei	Doby Jenő
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
	Iskolái
Felsőoktatási; intézmény	Budapesti Tudományegyetem (1899)
	Pályafutása
Szakterület	botanika
Kutatási terület	növény-biokémia, növényfiziológia
Tudományos fokozat	mezőgazdasági tudományok doktora
	Munkahelyek
Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest	ny. r. egyetemi tanár (1923–34)
József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest	ny. r. egyetemi tanár (1934–45)
Magyar Agrártudományi Egyetem, Budapest	ny. r. egyetemi tanár (1945–48)
Akadémiai tagság	levelező tag (1934), rendes tag (1946)

Doby Géza Károly^[1] (Bécs, 1877. december 30. – Budapest, 1968. április 6.)^[2]^[3] magyar agrokémikus, növény-biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi növényi biokémia és enzimológia iskolateremtő alakja, az agrokémia tudományágának első tanszékvezető egyetemi tanára (1923–1948).

Doby Jenő (1834–1907) grafikus, rézmetsző és Megay Erzsébet fia.

Életútja[szerkesztés]

Érettségi vizsgáját 1895-ben tette le Budán. 1899-ben elvégezte a Budapesti Tudományegyetemet gyógyszerészmesteri oklevéllel, majd 1900-tól 1904-ig az egyetem vegytani intézetében volt Lengyel Béla tanársegédje. Egyidejűleg 1902-ben vegytanból bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. 1904–1905-ben a kassai Szeszkísérleti Állomáson, 1905–1906-ban a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomáson dolgozott segédvegyészként. 1906-tól 1913-ig a magyaróvári Magyar Királyi Növényélet- és Kórtani Állomást, 1913-tól 1918-ig ugyanott a Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomást vezette. Időközben 1908–1909-ben a berlini egyetemen Hermann Emil Fischer, illetve a párizsi gyógyszerészeti főiskolán Émile Bourquelot kémiai intézeteiben folytatott kutatásokat. 1913-ban a növényi biokémia magántanárává habilitált a Budapesti Tudományegyetemen. 1918-tól 1922-ig a budapesti Országos Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás osztályvezetője, majd igazgatója volt.

1922-ben kinevezték a Debreceni Tisza István Tudományegyetemre az orvosi kémia nyilvános rendes tanárává. Egy tanévet töltött a cívisvárosban, majd 1923-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán kapott katedrát. 1934-ig az agrokémia első nyilvános rendes tanára, egyúttal az egyetemi agrokémiai intézet igazgatója volt, de áruismereti kémiai előadásokat is tartott. 1924–1925-ben cseretanárként egy évet kutatással töltött az amerikai Michigani Állami Egyetem növényélettani intézetében. 1928–1929-ben a dékáni feladatokat látta el a budapesti egyetem közgazdaság-tudományi karán. Miután 1934-ben a kar a Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezeti egysége lett, Doby is ott folytatta egyetemi oktatói pályáját mint a mezőgazdasági kémia nyilvános rendes tanára. 1935-től 1937-ig a felsőház tagja volt, 1943–1944-ben a műegyetem rektori tisztét töltötte be.

A második világháború lezárultával újabb szervezeti átalakítás történt az agrár-felsőoktatásban: 1945-ben a mezőgazdasági karból létrejött a Magyar Agrártudományi Egyetem, s Dobyt kérték fel az önállósodó egyetem megszervezésére. A tanszéki oktatómunkát is itt folytatta 1945-től 1948-ig mint a mezőgazdasági kémia nyilvános rendes tanára, de növénykórtani és növényvédelmi előadásokat is tartott. 1945-től 1947-ig az egyetem első rektoraként irányította a tanintézetet. 1949-ben nyugdíjba vonult, de tanácsadóként segítette az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében folyó tudományos munkát.

Munkássága[szerkesztés]

Fő szakterülete a növényi biokémia és enzimológia volt, mely magában foglalta az elméleti, kísérletes alapkutatásokat, és a tudományos vizsgálati eredmények gyakorlati, agrokémiai alkalmazását egyaránt. Behatóan vizsgálta a növényi betegségek biokémiai vonatkozásait, a gombák és magasabb rendű növények tápanyagfelvétele és enzimaktivitása közötti összefüggéseket, a fehérjék és egyéb enzimrendszerek hatását a növény élettani folyamataira. Tanulmányozta a növényi szervezetekben megtalálható sók és ionjaik, főleg a káliumion hatását a növényi enzimekre és életfolyamatokra, de szintén jelentősek az egyes növények (rozs, szójabab stb.) nitrogénforgalmára irányuló kutatásai.

Biokémiai vizsgálatainak eredményeként leírta a vírusbeteg burgonya szervezetében lezajló enzimes folyamatokat, s kimutatta, hogy a levélsodródás a növény anyagcserezavarára vezethető vissza (1912). Egyebek mellett tanulmányozta a különféle cukorrépa-betegségek, a gabonarozsda és a gabonaüszög biokémiai alapjait, s kidolgozta a betegségek elleni agrokémiai védekezés módszerét. A növényi nitrogénforgalomra vonatkozó kutatásaival a műtrágyázás agrokémiai hátterének megszilárdításához járult hozzá.

Oktatói életműve szintén jelentős. Az agrokémia első magyarországi egyetemi tanáraként intézetében olyan tudósokat nevelt ki vagy indított el agrokémikusi vagy talajtanászi pályájukon, mint Csiky János, Eperjessy György, Kuthy Sándor és Vályi Ferenc.

Tudományos közleményei hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. Pályája tudományos eredményeit közel hétszáz oldalas, angolul is megjelent Növényi biokémia című monografikus munkájában (1959) foglalta össze. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Agrokémia és Talajtan című szakfolyóiratnak.

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1946-ban rendes tagjává választották, tagja volt az MTA talajtani és trágyázási bizottságának. Az Akadémia 1949. évi átszervezésekor tanácskozó taggá minősítették, s rendes tagságát csak 1989-ben posztumusz állították vissza. 1919-ben a Szent István Akadémia rendes tagjai sorába fogadták, emellett tagja volt az Amerikai Növényfiziológiai Társaságnak is.

1962-ben, nyolcvanötödik születésnapján a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

Főbb művei[szerkesztés]

A burgonya levélsorvadása. Magyaróvár: M. Kir. Növényélet- és Kórtani Állomás. 1913. (Kern Hermann-nal és Beke Lászlóval)
A növényi enzymekről. Budapest: Hornyánszky. 1913.
Agrochemiai gyakorlatok laboratóriumi könyve. Budapest: Légrády. 1928.
Enzymek és enzymes gyógyszerek. Pápa: Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság. 1937.
Mezőgazdasági-chemiai gyakorlatok laboratoriumi könyve. Budapest: Rényi. 1941.
Növényi biokémia. Budapest: Akadémiai. 1959.
Plant biochemistry. Budapest: Akadémiai; London: Wiley. 1965.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Tudósnaptár - KFKI
↑ Gyászjelentése
↑ A Magyar életrajzi lexikon tévesen a temetés dátumát, április 16-át közli halála dátumaként.

Források[szerkesztés]

Biológiai lexikon I. (A–F). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1975. 480. o. ISBN 963-05-0530-4
Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 161. o. ISBN 963-05-2500-3
Magyar agrártörténeti életrajzok I. (A–H). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. 433–436. o. ISBN 963-01-7834-6
Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 690. o. ISBN 963-85773-2-0
Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 197. o. ISBN 963-547-414-8
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 269–270. o.

[1] Tudósnaptár - KFKI

[2] Gyászjelentése

[3] A Magyar életrajzi lexikon tévesen a temetés dátumát, április 16-át közli halála dátumaként.

[1]

[2]

[3]

Doby Géza
Életrajzi adatok
Született	1877. december 30. Bécs
Elhunyt	1968. április 6. (90 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	biológus biokémikus
Szülei	Doby Jenő
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Budapesti Tudományegyetem (1899)
Pályafutása
Szakterület	botanika
Kutatási terület	növény-biokémia, növényfiziológia
Tudományos fokozat	mezőgazdasági tudományok doktora
Munkahelyek
Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest	ny. r. egyetemi tanár (1923–34)
József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest	ny. r. egyetemi tanár (1934–45)
Magyar Agrártudományi Egyetem, Budapest	ny. r. egyetemi tanár (1945–48)
Akadémiai tagság	levelező tag (1934), rendes tag (1946)

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–)