Imre Sándor (pedagógus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Imre Sándor
Sándor Imre (1877-1945) pedagogue.jpg
Született 1877. október 13.
hódmezővásárhely
Elhunyt 1945. március 11. (67 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus,
művelődéspolitikus

Imre Sándor (Hódmezővásárhely, 1877. október 13.Budapest, 1945. március 11.) magyar pedagógus, művelődéspolitikus.

Magyarországon elsőként indítványozta 1926-ban a lélektannak, mint külön diszciplínának egyetemen való oktatását. Tervei 1929-ben váltak valóra a szegedi egyetemen.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református családban született, nagyapja, idősb Imre Sándor (18201900) a magyar nyelv és irodalom rendes tanára volt a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen 1872. szeptember 29-étől 1886. március 16-áig. − Ifjabb Imre Sándor felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen folytatott 18941898 között, német-magyar szakos középiskolai tanári diplomát szerzett 1898-ban, egyetemi doktor ugyancsak 1898-ban lett (értekezése: Alvinczi Péter kassai magyar pap élete). Példaképe, tanító mestere Schneller István volt. Németországi egyetemeken (Heidelberg, Lipcse, Strassburg, Berlin, Jéna) járt tanulmányúton az 1899-es és az 1900-as évben. Hazatérve a Kolozsvári Református Főgimnázium tanára volt. 1904/1905-től habilitálták egyetemi magántanárrá A magyar nevelés története tárgykörben a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen, egyetemi magántanári kinevezését 1910-ben erősítették meg. 1912-től a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen lett magántanár. 19081918 között a Budapesti Polgári Iskolai Tanítóképző (Paedagogium) pedagógiai tanára, majd igazgatója volt. 1912-ben jelent meg Nemzetnevelés. Jegyzetek a magyar művelődéspolitikához című tanulmánykötete. 1915-ben Országos Közoktatási Tanács tagja lett, s az 1940-es években annak egyik alelnöke is volt. 1913–1918 között a Magyar Paedagogia folyóirat szerkesztője és megindította, szerkesztette a Magyar Paedagogiai Társaság Könyvtárát (1917). 1918-tól, rövid megszakítással 1924-ig, előbb helyettes-államtitkári, majd adminisztratív államtitkári funkciót töltött be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban.[1] Az ideiglenesen megbízott hivatalnokkormánynak (első Friedrich István-kormány) ügyvivő vallás- és közoktatási minisztere volt (1919. augusztus 7.–1919. augusztus 15.).

Imre Sándort 1925-ben habilitálták egyetemi tanárrá Szegeden, s ekkor nevezték ki a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékének élére tanszékvezető egyetemi tanárnak. 19251934-ig elsősorban Szegeden tevékenykedett, s már 1926. október 20-án felterjesztette a karnak kérelmét: szükséges egy új pedagógiai-lélektani tanszék felállítása, mely teret nyithatna a pedagógiai-lélektani kísérleteknek, s egyben tehermentesítené a filozófia tanszéket a lélektan oktatása alól. A következő tudományágakkal óhajtotta bővíteni az oktatást: általános lélektan, a gyermek- és ifjú kor lélektana, gyógypedagógia, pszichotechnika, pedagógiai szomatológia. Szakmai segítségével támogatta a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola gyakorlóiskolájában létrejött reformpedagógiai elvek alapján működő iskolát és A cselekvés iskolája folyóiratot. Kapcsolatot tartott Domokos Lászlóné Új iskolájával is.

Imre Sándor pedagógiaprofesszor Bartók György filozófiaprofesszorral együtt állt ki a pedagógiai-lélektani intézet[2] felállítása mellett. Végül az egyetem rossz anyagi helyzete ellenére is, 1929-ben létrehozták a II. sz. pedagógiai-lélektani intézetet, melynek élére Várkonyi Hildebrand Dezsőt nevezték ki nyilvános rendes tanárnak. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szervező munkája révén jöhetett létre a II. sz. Filozófia Tanszék, a II. sz. Irodalom Tanszék, s a II. sz. Pedagógia Lélektani Intézet, mindegyik élére ezúttal a katolikus püspökség kívánságára katolikus felekezetű tanárokat nevezett ki a kultuszminiszter, bár a miniszter nem volt híve az egyetemi állások betöltésénél a felekezet szerinti megkülönböztetésnek. 1934-ben Imre Sándor a szegedi I. sz. Pedagógia tanszék éléről Budapestre távozott, ahol haláláig a a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedagógiai tanszékének vezetője volt. Szegedi távozása után szervezeti változás következett be a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, az I. sz. Pedagógiai Intézetet beolvasztották a II. számú Pedagógiai Lélektani Intézetbe, ez lett a Pedagógiai Lélektani Intézet.

Sokat foglakozott egyháza, a magyarországi református egyház, iskoláinak ügyeivel. 1925. január 21-én a budapesti református egyházmegye közgyűléseire világi képviselőnk választották, majd az egyházkerület tanügyi előadója lett.

Imre Sándor, Szeged után, még egy évtizedet eredményes pedagógiai munkássággal töltött Budapesten, előadásokat tartott, tanulmányokat, cikkeket, könyveket publikált. Érdeklődésének középpontjában a nemzetnevelés állt. Foglalkoztatta a reformpedagógia, módszereinek elterjesztését támogatta. 1945-ben halt meg, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[3]

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről. Budapest, 1904. 271 o.
  • Széchenyi és a nemzetnevelés. Kolozsvár, 1910. 21 o.
  • A nevelés sorsa és a szocializmus. Az iskolai nevelés lehetőségei és a szocialisták nézetei a nevelésről. A tárgyias nevelői gpndolkodás érdekében. Budapest, 1909. 131 o.
  • Nemzetnevelés. Jegyzetek a magyar művelődési politikához. Kolozsvár, 1912. 234 o.
  • Mi a nemzetnevelés? Budapest, 1919. 24 o.
  • A magyar nevelés körvonalai. Tizenkét dolgozat. Budapest, 1920. 159. o.
  • A családi nevelés főkérdései. Bevezetés a szülői gondolkodásba. Budapest, 1925. 154 o.
  • Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájba. Budapest, 1928. 336 o. (Hasonmás kiadása 1995-ben jelent meg Pukánszky Béla tanulmányával, Budapest, OPKM. ISBN 9637644261)
  • Népiskolai neveléstan. A tanítóképőintézeti tanterv alapján. Budapest, 1932. 160 o.
  • A család békéje. Budapest, 1935. 52 o.
  • A neveléstudomány magyar feladatai.[4] Szeged, 1935. 136 o.
  • Háborús élet, megújhodás, nemzetnevelés. Budapest, 1942. 348 o.

Tudományos tisztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Országos Közoktatási Tanács tag (1915–1945)
  • Magyar Paedagogia c. szakfolyóirat szerkesztője (1913–1921)

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen 1929–2009 – Szerk.: Szokolszky Ágnes – JATEPress, Szeged, 2009. 302 o. – A hozzáférés ideje: 2012. április 26. 14:00.
  • Benedek András: Imre Sándor jelenünknek szóló munkássága és hagyatéka – In: A nemzetnevelő Imre Sándor (1877–1945) – A 2010. október 28-i emlékkonferencia előadásai – Egyetemtörténeti Füzetek – BME Műszaki Pedagógia Tanszék, Budapest, 2011. 48 p.
  • Heksch Ágnes: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere – Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. 299 o.
  • Ronkovicsné Faragó Eszter: A pedagógia alapkérdései Imre Sándor munkásságában – Comenius Bt., Pécs, 1999. 199 o. – ISBN 963-03-8872-3
  • Tóth Gábor: Imre Sándor és a Paedagogium – Magyar Pedagógia XCVIII évf. 1998, 2. szám 99–122. o. – Hozzáférés ideje: 2012. április 14. 22:00.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pedagógiai lexikon I rész – Révai Irodalmi Intézet kiadása, Budapest, 1932/1936. 906–908. o.
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996. Imre Sándor ld. 136-137. o. ISBN 963-482-037-9
  • Béla Pukánszky: Pedagógia és Pszichológia. = Educational Science and Psychology. l. A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. Imre Sándor ld. 217-219. o.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Márki Sándor: A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem története: 1872-1922. Szeged, 1922. pp. 165., 173.
  2. A mai Szegedi Pszichológiai Intézet elődje.
  3. Sírja ma már sajnos a Farkasréti temető felszámolt sírjai közt szerepel. Lásd A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke In Budapesti Negyed, 40-41-42. (2003/2-2003/4).
  4. Könyvét ismertette Várkonyi Hildebrand Dezső, Szellem és Élet, Szeged, 1936/1. sz. 1. füzet 91-92.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Imre Sándor (pedagógus) témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]