Söpkéz Sándor

	Söpkéz Sándor
	Életrajzi adatok
Született	1866. szeptember 20.; Brád
Elhunyt	1938. október 24. (72 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	gépészmérnök; egyetemi oktató;
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
	Iskolái
Felsőoktatási; intézmény	Királyi József Műegyetem
	Pályafutása
Szakterület	elektrotechnika
Kutatási terület	villamos vasúttechnika, energiagazdálkodás
	Munkahelyek
Királyi József Műegyetem	egyetemi tanár, rektor
Jelentős munkái	Elektrotechnika III: Dinamógépek (1894); A villamosság és a villamos vontatás (1909)

Söpkéz Sándor (Brád, 1866. szeptember 20. – Budapest, 1938. október 24.) gépészmérnök, műszaki doktor, az elektrotechnika műegyetemi tanára, tanszékvezető. 1910–18 között a Nemzeti Munkapárt országgyűlési képviselője, 1932–33 között a Királyi József Műegyetem rektora, 1927–35 között az Egységes Párt országgyűlési képviselője.

Életpályája[szerkesztés]

1866-ban született a Erdélyben, a Hunyad vármegyei Brádon.^[1] 1888-ban a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett mérnöki diplomát és műszaki egyetemi doktorátust. A következő években a Berlini Műszaki Főiskolán és Londonban tanult.

Budapesten, a Ganz és Társa iparvállalat villamossági osztályán kezdett dolgozni, majd a vasúttechnikai villamos berendezéseket gyártó Siemens & Halske cégnél a vasútikocsi-építő osztály vezetője lett. 1890–1895 között a Budapesti Városi Villamosvasút Aréna úti főműhelyének vezetője volt.^[2]

1894-ben – 28 éves korában – ő írta meg a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által 1893-1899 között kiadott, Asbóth Emil által szerkesztett hatkötetes Elektrotechnika című nagyszabású szakkönyvsorozat Dinamógépek című 3. kötetét. (A többi kötetet Hoor Mór, Herzog József, Edvi Illés Aladár és Straub Sándor írták).^[3]^[4]

1895–1899 között a MÁV vasúti főmérnöke és a MÁV Igazgatóságán az elektromos osztály vezetője volt.^[2] Nevéhez fűződik a vasúti pályák, pályaudvarok és vasúti berendezések elektromos világításának bevezetése.^[1]

1899-1908 között a Királyi József Műegyetemen az elektromos közlekedési eszközök tantárgyat oktatta, egyetemi magántanári minőségben.^[2]

1900–1907 között a M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségének osztályvezetője volt, 1906-tól kezdve már kinevezett minisztériumi osztálytanácsosi rangban. 1907–1908 között ő volt a Főfelügyelőség vezetője.^[1]^[4]^[2]

1908-ban rendes egyetemi tanári rangban kinevezték a Műegyetem II. Elektrotechnikai Tanszéke vezetőjévé. E tisztségét 1937-ig töltötte be.^[5]

1909-ben adta ki egyik fontos művét, A villamosság és a villamos vontatás c. tankönyvet.^[6] Szakfolyóiratokban sok cikket publikált. Fő szakterülete az elektromos vasúti vontatás és szállítás és az ezzel összefüggő energiaellátás, energiagazdálkodás volt. Aktív részt vállalt a budapesti villamosvasúti hálózat és a millenniumi földalatti vasút megvalósításában.^[2]

1910-ben Hunyad vármegye Vajdahunyadi választókerülete országgyűlési képviselőjévé választotta, a Nemzeti Munkapárt programjával. Mandátumát az 1918-as összeomlásig viselte.^[2]

1919 után Söpkéz tervezte az első magyarországi nagyfeszültségű helyközi villamoshálózatokat. Az 1920-as években az országos villamosenergia-gazdálkodás feladataival foglalkozott, és vezető szerepet vitt a magyar villamosenergia-törvény megalkotásában.^[2]

1927–1935 között az Egységes Párt programjával az Enyingi, majd a Gyömrői választókerület országgyűlési képviselőjévé választották.^[2]^[1]

1932–33 között a Királyi József Műegyetem rektora volt.^[1]^[4]

1937-ben visszavonult, utódja a II. Elektrotechnikai Tanszék élén Liska József egyetemi tanár lett.^[5] Söpkéz professzor 1938-ban hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszik (35/I, N/A, 1, 97/98). Sírhelyét 2004-ben a Nemzeti Sírkert részeként védetté nyilvánították.^[2]

Leszármazottai[szerkesztés]

Dédunokája Söpkéz Sándor közgazdász, vállalkozó.^[7]

Művei[szerkesztés]

1894: Dinamógépek. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Elektrotechnika c. 6-kötetes szakkönyvének (1893-1899) 3. kötete, szerk Asbóth Emil.
1902: Elektromos vontatás a nagyvasútakon, konferencia előadás, megjelent Vasúti és Hajózási Hetilap, 1902/40-41. számában.
1903: A nagyvasutak elektromos üzeme hazai víz- és szénviszonyainkra való tekintettel, Atheneum, Budapest.
1912: A MÁV forgalmi zavarai, előadás a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ülésén, megjelent Magyar Gyáripar 1912/16. számában.
1913: A villamosság és a villamos vontatás, Közeledési Szakkönyvtár, Wodianer és Tsa, Budapest.
1938: Időszerű feladatok a magyar energiagazdálkodásban, Tolnay-serlegbeszéd (előadás), különlenyomat Közlekedési Nyomda.
19??: Elektrotechnika, műszaki egyetemi és főiskolai tankönyv, 19??.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e Söpkéz Sándor. Magyar Életrajzi Lexikon.. Arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Nemzeti sírhelyek. Söpkéz Sándor. Nemzeti Örökség Intézete (intezet.nori.gov.hu). (Hozzáférés: 2018. október 30.)
↑ BME-OMIKK Központi Könyvtár katalóguslap. Elektrotechnika, 1894.. aleph.omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
↑ ^a ^b ^c 80 éve hunyt el Söpkéz Sándor. BME OMIKK Facebook-lapja. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
↑ ^a ^b 125 éves a BME Villamos Energetika Tanszék (Berta István tanszékvezető egy. tanár előadása) (pdf). eszk.org (Energetikai Szakkollégium), 2018. június 11. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
↑ Söpkéz Sándor.szerk.: Képessy Árpád: A villamosság és a villamos vontatás. Budapest: Wodianer F. és Fiai Műintézete (1909)
↑ Söpkéz Sándor ügyvezető felmenői. EastEuroCo.hu, 2018. október 1. (Hozzáférés: 2018. október 30.)

Kapcsolódó információk[szerkesztés]

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 355. o.
Söpkéz Sándor művei (könyvek). Antikvárium.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
Söpkéz Sándor, Révai Nagylexikon. Tudósnaptár.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
Söpkéz Sándor születésnapja. JelesNapok.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)

Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[arcanum-1] Söpkéz Sándor. Magyar Életrajzi Lexikon.. Arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)

[nemzetisírkert-2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Nemzeti sírhelyek. Söpkéz Sándor. Nemzeti Örökség Intézete (intezet.nori.gov.hu). (Hozzáférés: 2018. október 30.)

[3] BME-OMIKK Központi Könyvtár katalóguslap. Elektrotechnika, 1894.. aleph.omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)

[bme-omikk-facebook-4] 80 éve hunyt el Söpkéz Sándor. BME OMIKK Facebook-lapja. (Hozzáférés: 2018. október 31.)

[VET125-5] 125 éves a BME Villamos Energetika Tanszék (Berta István tanszékvezető egy. tanár előadása) (pdf). eszk.org (Energetikai Szakkollégium), 2018. június 11. (Hozzáférés: 2020. március 20.)

[6] Söpkéz Sándor.szerk.: Képessy Árpád: A villamosság és a villamos vontatás. Budapest: Wodianer F. és Fiai Műintézete (1909)

[easteuroco-7] Söpkéz Sándor ügyvezető felmenői. EastEuroCo.hu, 2018. október 1. (Hozzáférés: 2018. október 30.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Söpkéz Sándor
Életrajzi adatok
Született	1866. szeptember 20. Brád
Elhunyt	1938. október 24. (72 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	gépészmérnök egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Királyi József Műegyetem
Pályafutása
Szakterület	elektrotechnika
Kutatási terület	villamos vasúttechnika, energiagazdálkodás
Munkahelyek
Királyi József Műegyetem	egyetemi tanár, rektor
Jelentős munkái	Elektrotechnika III: Dinamógépek (1894) A villamosság és a villamos vontatás (1909)

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–)