Rektor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyetemalapítók között jobbról balra a második rektor

A rektor az egyetem vagy főiskola kinevezett vezetője, akit Magyarországon az egyetemi szenátus javaslatára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) egyetértésével a köztársasági elnök nevez ki. [1] (2005 előtt a többkarú főiskolák vezetőjének hivatalos elnevezése főiskolai rektor volt, míg a karokra nem tagolódó főiskolák élén főigazgató állt, a bolognai folyamattal azonban ez a különbségtétel megszűnt.)

Jogszabályi háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rektor jogállását jelenleg két törvény határozza meg a Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) mellett:

  • 2005. évi CXXXIX. törvény - a felsőoktatásról, továbbiakban "felsőoktatási törvény"[2]
  • 2011. évi CCIV. törvény - a nemzeti felsőoktatásról, továbbiakban "nemzeti felsőoktatási törvény". [3]

A rektor fenti két törvényben megfogalmazott feladatait tovább szabályozza az aktuális kormányrendelet, valamint a kapcsolódó MKM és más minisztériumok kapcsolódó rendeletei.

A felsőoktatási törvény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2005. év CXXXIX. tv. leszögezi, hogy az egyetem vezetője a rektor, akit a 100.§-ban előírtak szerint a köztársasági elnök bízhat meg, vagy menthet fel. (A főiskola rektorát a miniszterelnök bízza meg vagy menti fel a 101.§-ban foglaltak alapján.) Egyetem rektora csak egyetemi tanár lehet, főiskola rektora lehet egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens, kutatóprofesszor vagy tudományos tanácsadó. A minisztérium közvetíti a rektor javasolt személyét, valamint a kinevezési okmány is átfut rajta. Az egyetem döntést hozó, valamint a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a szenátus. Emellett működik a törvényben meghatározott feladatokkal a gazdasági tanács. Mindezek működéséért egy személyben felelős a rektor.

  • A rektor a gazdasági tanácsnak hivatalból tagja. A gazdasági tanács megalakulását a rektor készíti elő (szervezi).
  • A rektor a szenátus elnöke. A rektori pályázatok rangsorolása a szenátus hatáskörébe tartozik. Amíg nincs rektor (pl. alapításkor vagy a választási idő lejártán belüli elhalálozáskor) a felügyeleti szerv által ideiglenesen kinevezett intézményvezető a felelős vezető.
  • A rektor főbb feladatai:
az intézmény vezetése, képviselete s minden olyan ügyben döntés, amely nincs testületi hatáskörben, vagy hivatalból más személy hatáskörében;
a munkáltatói, tulajdonosi és meghatározott alapítási jogkör gyakorlása;
felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, lásd a törvény 29. §-át.

Ezen kívül a rektor feladatkörébe tartozik például

  • különböző oktatói kinevezések,
  • hallgatói jogviszony rendkívüli megszüntetése stb.

Az egyetem rektora részt vesz a Magyar Rektori Konferencia munkájának szervezésében. A Magyar Rektori Konferencia érdekképviseleti, javaslattevő, véleményt nyilvánító jogi személy.[4]

Az intézmény fenntartó (a minisztérium[5] v. más jogosult) kezdeményezi a rektor kinevezését v. felmentését és gyakorolja felette általában a munkáltatói jogokat. A szenátus rektorjelölt javaslatát a fenntartó csak indokolt esetben (jogtalan eljárás, előírt feltételek teljesülésének hiánya esetén) nem köteles továbbítani a köztársasági elnök illetve az illetékes miniszter felé.

A rektornak joga van az intézmény önállóságát megsértő fenntartói intézkedés esetén, annak közlésétől számított 30 napon belül, bírósági eljárást kezdeményezni (115.§.(14)bek.).

A rektornak beszámolási kötelezettsége van a testületek, a fenntartó és felügyeleti szervek felé.

A nemzeti felsőoktatási törvény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. évi CCIV. törvény jelenleg foglalkozik a rektort érintő ágazati feladatok meghatározásával, valamint a rektornak a felsőfokú oktatási intézmények (egyetem, főiskola) irányítását kiegészítő szakmai szervekhez [6] fűződő jogaival és kötelezettségeivel.


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.kislexikon.hu/rektor_a_a.html Rektor, Völgyessy Pál (hozzáférés: 2012. 05. 05.)
  2. [1] 2005. évi CXXXIX. törvény - a felsőoktatásról (hozzáférés: 2012. 05. 05.)
  3. [2] 2011. évi CCIV. törvény - a nemzeti felsőoktatásról (hozzáférés: 2012. 05. 05.)
  4. 114. § (1)„A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmény képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület, amely a felsőoktatás rendszerének működésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés előkészítője részére. A Magyar Rektori Konferencia jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Magyar Rektori Konferencia felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést. A Magyar Rektori Konferenciát a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba.”(hozzáférés: 2012. 05. 05.)
  5. „Állami felsőoktatási intézmény esetében e pont vonatkozásában fenntartón az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert kell érteni;”115. § (2) g. pont (hozzáférés: 2012. 05. 05.)
  6. [3] 2011. évi CCIV. törvény - a nemzeti felsőoktatásról 67. § (1)(c) „... a Felsőoktatási Tervezési Testületet, a Magyar Rektori Konferenciát, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot (a továbbiakban: MAB), és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, a Doktoranduszok Országos Szövetségét.)”(hozzáférés: 2012. 05. 05.)
  • Magyar közlöny elektronikus megjelenés 165. szám; Budapest, 2011. december 30., ISSN 2063-0379 2011. évi CCIV. törvény A nemzeti felsőoktatásról, egységes szerkezetben a 2012. IX. 1-től hatályos (XXXI. fejezet Hatálybaléptető, felhatalmazó rendelkezések) szöveggel (hozzáférés: 2012. 05. 05.)

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]