Geomorfológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Magyarország geomorfológiai térképe
Cono de Arita, Salta (Argentína)

A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet.

A földkéreg domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyobb szerkezeti formákat (hegységek, völgyek) a Föld belső erői hozzák létre, amik a Föld belső hőjéből származnak (radioaktív bomlás). A geomorfológia a külső erők által alakított felszínt vizsgálja. Ezek közvetetten a napsugárzás hatására alakulnak ki: szél, víz, jég felszínformálása. Illetve a tömegmozgások (csuszamlások, suvadások, omlások, folyások) a gravitáció miatt hatnak.

Mozgások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tektonikus (a görög tektonikos szóból, építőt jelent) mozgások lehetnek:

  • epirogén mozgások
  • orogén mozgások

Orogén mozgások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(görögül orosz-hegy, genezisz-keletkezés szavakból)

A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld kiemelkedésében és süllyedésében nyilvánulnak meg.

Alapvető formák

  • boltozat (geoantiklinális)
  • horpadás (geoszinklinális)

A vetődések vertikális mozgások, melyek a litoszféra nagy tömbjeinek elmozdulását idézik elő nagy repedések, törésvonalak mentén.

A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]